Polgári kezdeményezés a nemzeti régiókért
A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés egy Európa őshonos nemzeti kisebbségei megsegítésére alapított nemzeti kezdeményezés, mely azt célozza meg, hogy a kisebbségi nemzeti régiók európai uniós kohéziós pénzekhez juthassanak közvetlenül a brüsszeli kasszából. Forrás itt.
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSEK
2012. április 1-jétől a lisszaboni szerződés értelmében vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az EU politikájának alakításában. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépő polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő 1 millió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen.
Mit tartalmaz, milyen célokat tűz ki?
Európa őshonos nemzeti kisebbségei jelen pillanatban, a 21. században, megmaradásukért küzdenek. Kormányaik ugyanis nem támogatják megfelelően fejlődésüket, nem segítik elő megmaradásukat. A Székely Nemzeti Tanács által indított kezdeményezés célja, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Az uniós támogatások elosztásánál a legtöbb helyen ugyanis burkoltan hátrányba szorítják azokat a régiókat, ahol a kisebbséget jelentő nemzeti lakosság van többségben. Forrás: itt.
Mikor, hogy kezdődött?
A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Polgári Bizottsága nyújtotta be az Európai Bizottság részére 2013-ban a „kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című anyagát, melyet az EB elutasított. Ezért a kezdeményező bizottság a EU luxemburgi Törvényszékén megtámadta az elutasítást. A bíróság első esetben elutasította a pert, de a polgári bizottság fellebbezett és másodszorra 2019. márciusában az EB megsemmisítette az elutasító határozatot, majd két hónappal később nyilvántartásba vették a kezdeményezést, amivel elkezdődött az aláírásgyűjtés.
Egy év állt rendelkezésre, hogy megszerezzék 7 országból a több mint 1 millió aláírást, amely részben sikerült, 2020. május 7-én éjfélig több mint 1 millió aláírás gyűlt össze, de csak három országból (Magyarország, Románia, Szlovákia). Ám a koronavírus és az aláírásgyűjtés hajrájában kialakult technikai helyzet miatt az EB meghosszabbította 6 hónappal az aláírásgyűjtés időintervallumát.
Mérföldkövek
Az EP megszavazza a hosszabbítást
Az Európai Parlament megszavazza az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtésének hat hónappal való meghosszabbítását. A parlament jóváhagyta a koronavírus-járvány miatt késedelmes kezdeményezésekhez szükséges aláírások összegyűjtésére, azok tagállami ellenőrzésére és igazolására vonatkozó határidők meghosszabbítását tartalmazó bizottsági javaslatot. A bizottsági ajánlás fenntartja a gyűjtési időszak meghosszabbításának a lehetőségét arra az esetre, ha a közegészségügyi helyzet nem normalizálódik szeptember 11-ig, vagy ismét kijárási tilalmat vezetnek be. A hosszabbítások időtartama esetenként három hónap, de a gyűjtésre összesen legfeljebb 24 hónap állhat rendelkezésre.
Forrás itt
Lezárul az aláírásgyűjtés
Az egy éves aláírásgyűjtő kampány során online 1 008 966-an írták a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezést és körülbelül 220 000 papír alapú aláírás gyűlt össze. Azonban a hét ország helyett csak három uniós országban (Szlovákia, Románia, Magyarország) sikerült elérni az aláírások számának küszöbét.
Megfellebbezik az elutasítást
A felperesek, Izsák Balázs és Dabis Attila megfellebbezte az Európai Unió Bíróságánál a polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételének elutasítását, azaz az elsőfokú ítéletet. Azt kérték, hogy a megtámadott ítéletet helyezzék hatályon kívül és hogy a kezdeményezés nyilvántartásba vételét elutasító bizottsági határozatot semmisítsék meg. Az eljárás keretében két évvel később, 2018 májusában tartottak szóbeli meghallgatást.
Forrás itt.
Kereset az Európai Közösségek Bíróságához
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményező bizottsága úgy véli, az Európai Bizottság félreértette a polgári kezdeményezés szövegezését. A szervezők úgy döntenek, benyújtják keresetüket az Európai Unió Bíróságához. A beadvány szerint a kezdeményezés meghatározott hatáskörön belül – gazdasági, társadalmi és területi kohézió témákban – fogalmazta meg a kezdeményezők javaslatát, amely nyilvánvalóan nem esik kívül a bizottság hatáskörén, miszerint uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.
Forrás itt.
Benyújtják a kezdeményezést
A kezdeményezés szervezői benyújtotta az Európai Bizottság számára a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű európai polgári kezdeményezést, melynek alapelve: Európa népei egyenlőek. Az kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti régiók megerősödjenek, több önállósággal rendelkezzenek és ne szenvedjenek gazdasági hátrányokat.
A polgári kezdeményezés javaslata
Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU alaphoz, forráshoz, programhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon. Forrás itt.
Azaz:
- Régiók lemaradásának megállítása
- A kohéziós források hozzáférésének esélyegyenlősége
Jövőbeni tervek, elvárások, programok, fontos dátumok
A kezdeményezéssel a nemzeti régiók népessége egy új eszközt kapott, hogy szülőföldjének gazdaságát fellendítse, megőrizve annak regionális identitását. De az Európai Unió kohéziós politikája is megújulhat, hogy joghézagok, az Unió alapvető értékeinek sérelme nélkül valósuljon meg a szerződésekben rögzített cél: „átfogó, harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze” – közölte az SZNT.