AZ ŐRVIDÉKI MAGYAR KÖZÖSSÉG
Az Alpokalja keleti lankáit, a magyar Kisalföld nyugati síkságát és a Fertő-tó környékét korábban nagyszámú magyar közösség lakta. Az itt élő őshonos magyarok őseit még a honfoglaló vezérek telepítették ide 900 körül Magyarország nyugati határának őrzésére.
A Kismartoni székhelyű, magyarul Őrvidékként, németül Burgenlandként ismert terület 171 településének többségében, azaz 160-ban élnek kisebb-nagyobb magyar csoportok. Mára ezek közül mindössze két településen, a dél-burgerlandi szolgáltató központban, Felsőőrön, valamint a kereskedő város és járási székhely Felsőpulyán alkotnak jelentős méretű, többszáz fős közösséget. 2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.
A nagyszerű adottságok okán elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó helyiek kiváló minőségű növényeket termesztenek; szőlővel, borral, cukorrépával és búzával ők látják el a javarészt magas, hűvös hegyek között élő honfitársaikat.
A mára nem egészen ötezernyi őshonos burgenlandi magyar mellett egész Ausztriában hozzávetőleg 90 ezerre becsülik a magyar anyanyelvűek számát, akik a XX. század eleje óta több hullámban – főleg az I. és II. világháborút, illetve az 1956-os forradalmat követően települtek ide.