A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖZÖSSÉG
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben a magyar-ukrán határ közelében, Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza és a Latorca felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. A területen végzett utolsó, 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze, ami Kárpátalja lakosságának mintegy 12 százalékát jelenti: így a 10 százalékos küszöböt előíró 2012-es nyelvtörvény regionális és helyi szinten a magyar nyelv hivatalos használatát is – elméletileg – biztosíthatja.
Az elmúlt száz évben a hagyományosan soknemzetiségű Kárpátalja az egyik legtöbbször „gazdát cserélt” területté vált. A ma élő legidősebbek még magyar állampolgárnak születtek, majd csehszlovák, ismét magyar, szovjet, végül 1991-től ukrán állampolgárrá váltak, anélkül, hogy elhagyták volna településüket, és beleszólásuk lett volna saját állampolgárságuk ügyébe.
A kárpátaljai magyarság Beregszászt tekinti központjának, amely még ma is relatív magyar többséggel rendelkezik. Az utcán magyar szót ma már leginkább csak ebben a városban lehet hallani, a többi alföldi város elvesztette magyar többségét. Beregszász jelentős magyar kulturális központ: a városban magyar nyelvű színház működik (Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház), és 1994-ben itt nyitotta meg kapuit – magyar költségvetési támogatással – a magyar oktatási nyelvű Kárpátaljai Magyar Főiskola (2003-ban felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet), amelynek okleveleit Ukrajnában is elfogadják.
A magyarság számára a szovjet időkben is biztosított volt az anyanyelvű oktatás. A közösség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállítását, a kedvező folyamatok azonban megtorpantak. A problémát általában a jogok érvényesíthetősége jelenti. A másik ok a végrehajtási mechanizmusok hiányossága, illetve azok sűrű változtatása. Harmadik okként a jogérvényesítés garanciarendszerének szinte teljes hiánya nevezhető meg, ami a totalitárius államrend maradványának tekinthető. Negyedik ok az, hogy a végrehajtó hatalomtól független jogorvoslat lehetősége még ma is korlátozott. Az elhúzódó ukrajnai válság, amely számos kárpátaljai lakos elvándorlásához is vezetett, nem kedvez a kisebbségvédelmi tevékenységnek sem, amelyet a két magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség végez.
A négy európai uniós tagországgal is határos Kárpátalja, illetve a kárpátaljai magyarság fontos szerepet tölthet be Ukrajna európai integrációs folyamatában, az ország stabil demokratikus jogállammá alakulásában, ahol a nemzeti közösségek jogai is az európai normáknak megfelelően garantáltak, és ténylegesen érvényesülnek. A kulturális sokszínűség tisztelete, amelyre Európa építkezik, Kárpátalján sok évszázados hagyomány. Ukrajna európai útválasztása szükségessé teszi az eltervezett reformok következetes végrehajtását, ide értve a decentralizációt is. A decentralizáció a helyi szinteken is kiteljesíti a demokratikus átalakulást, ugyanakkor – az ország kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségének megőrzése mellett – megerősítheti Ukrajna területi egységét.
A kárpátaljai magyarság törekvése, hogy a közigazgatási reform során létrejöhessen az egy tömbben élő magyarságot egy közigazgatási egységbe integráló, Beregszász központú járás, valamint a korábban létező magyar többségű választókerület visszaállítása, továbbá az önálló magyar tankerület létrehozása Kárpátalján.