2023. május 11-én tartották Strasbourgban az Európai Unió Kisebbségi Munkacsoportjának ülését, melynek első részében a karintiai szlovén kisebbség képviselői ismertették a kisebbségi jogok érvényesítésének nehézségeit Ausztriában. Az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben rögzített kisebbségi jogokat a gyakorlatban nem érvényesítik és nem veszik figyelembe kellőképpen. Az új általános iskolai tantervben – a tartományi kisebbségi iskolai törvény előírásaival ellentétben – a szlovén nyelv nem szerepel olyan mértékben tantárgyként, mint a német.
Gabriel Hribar, az Enotna lista elnöke elmondta, hogy Ausztriában hiába fordultak kisebbségi problémákkal Martin Polaschek oktatási miniszterhez, semmilyen válaszra nem méltatták a szlovén kisebbség képviselőit. Kiemelte, hogy számukra lehetetlen elfogadni, hogy nem 50-50 százalékos a nyelvi megjelenés, hanem 1:6-hoz arány. A múltban 20 százalékra csökkent a szlovénok száma
Rudi Vouk jogász, kisebbségi jogi szakértő kiemelte, hogy 2020 októberében volt a 100 éves jubileuma a szlovén kisebbségnek az osztrák kormányban, mely úgy véli, mindent megtett a kisebbségi politikában. A jogász szerint azonban, csak ignorálják a megoldatlan kisebbségi jogi problémákat, ám azok évek, évtizedek óta elnyúlóan megvannak. 1958 óta van érvényben az oktatási törvény, miszerint Ausztriában szlovént nem lehet a szülők beleegyezése nélkül oktatni, de bármely más idegen nyelvet igen. Az elmúlt évtizedek alatt nem változtatták az oktatási törvényt, de nincs törvény a kétnyelvű óvodákról, az általános iskolai tanárok képzése és elismerése nincs jogilag szabályozva, így a germanizálás már kisgyermekkorban elkezdődik.
A kisebbségi
jogi szakértő bemutatta a kisebbségi jogok megsértését a közelmúlt példái alapján: nemrég az oktatási minisztérium megváltoztatta az alaptantervet, miszerint szlovént és németet nem 50-50 százalék arányban hanem hetente 2 órával csökkent a kisebbségi nyelv. A szlovén évek óta háttérbe szorul, se középiskolai oktatás se általános iskolai napközi nincs kétnyelvű, tehát a szlovén kétnyelvűség folyamatosan háttérbe szorul, mely a gyermekek nyelvismeretében is megmutatkozik. Kutatások szerint, ha ez a trend nem változik, akkor a kétnyelvűség Karintiában két generáció múlva megszűnik. A közintézmények, de akár a klagenfurti bíróság nyelvhasználatát illetően elmondta, hogy az alkotmány értelmében az állam elveszi a jogot a kisebbségi nyelvhasználattól, vagy ha meg is engedi, maga a nyelv lassítja az eljárást. A helyi névtáblák vitáját bemutatva elmondta, hogy a hiányzó közel 200 helyiségnév táblából az elmúlt 12 évben 19 táblát tettek ki. A kisebbségi képviselet viszontagságairól elmondta, hogy nincs nagyobb jogi erejük, mint egy egyesületnek, nincs önrendelkezési joguk. A hiányzó kisebbségi reformintézkedések hiányában a szlovén kisebbség egyre csökken és kihal.
A szlovén jelentős csökkenésének problémáira is felhívták az ülésen résztvevők a figyelmet, kérdés, hogy az ok az interitorium vagy a mobilitás. Továbbá az is, hogy a többnyelvűség problémájának gyökere a kétnyelvű oktatói képzés vagy a kétnyelvű oktatási lehetőségek hiánya. Mivel az állam nem biztosítja a kisebbségi oktatást, ezért privát iskolák jöttek létre, ami anyagi alapú szelekcióhoz vezet.
Rudi Vouk zárszavában kiemelte, a kisebbségi törvény elavultsága miatt a problémák áthidalhatatlannak tűnnek, hacsak nem magát a törvényt aktualizálják a mai kor szellemének megfelelően. Vincze Lóránt társelnök európai szintű jogi lépések segítéséről biztosította a karintiai szlovén kisebbséget.