2012. április 1-jétől a lisszaboni szerződés értelmében vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az EU politikájának alakításában. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépő polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő 1 millió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen. A polgári kezdeményezés szervezőinek, akik egy legalább 7 – legalább 7 különböző tagállamban élő – uniós polgárból álló úgynevezett polgári bizottság keretében járnak el, 1 évük van arra, hogy összegyűjtsék a szükséges támogatást. Az aláírásokat az illetékes hatóságoknak kell hitelesíteniük az egyes tagállamokban. A sikeres kezdeményezések szervezői az Európai Parlament által szervezett meghallgatáson is részt vesznek. Az Európai Bizottságnak három hónapja van megvizsgálni a kezdeményezést és dönteni róla.
2012 áprilisa óta a polgárok több mint 60 kezdeményezést nyújtottak be a Bizottság számára egyebek között a környezetvédelem, az állatok jogai, az abortusz, a kereskedelmi megállapodások, a megszorításellenes intézkedések, az oktatás, valamint a brexit témájában.
Eddig mindössze négy polgári kezdeményezés esetében gyűlt össze a szükséges egymillió aláírás. Kettő esetében („A víz közjó, nem árucikk!” és „Tiltsák be a glifozátot”) a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018-ban olyan jogalkotási javaslatokat nyújt be, amelyek legalább részben tartalmazzák a kezdeményezésekben megfogalmazott célkitűzéseket. Bár csak korlátozottan érhetők el jogszabályi változások, néhány – például a glifozát betiltására vonatkozó, illetve a jelenleg az aláírásgyűjtés szakaszában lévő – kezdeményezés széles körű nyilvános vitát indított, valamint tekintélyes médiafigyelmet keltett.
Itt található az Európai Uniónak az Európai Polgári Kezdeményezésekkel foglalkozó honlapja.