2022. szeptember 7-én tartották Francois Alfonsi európai parlamenti képviselő kezdeményezésére a Kisebbségi Intergroup, az EPP az SD, a Renew és a Greens/EFA támogatásával a “Cselekedjünk az európai nyelvi sokszínűség csökkenése ellen és a kisebbségek nemzeti és nyelvi jogainak előmozdításáért!” (Let’s act again the decline of the lingustic rights in EU) elnevezésű konferenciát.
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi különmegbízottja kiemelte a kisebbségi és nyelvi jogok emberi jogok, melyeknek érvényesítése teljesen különböző. AZ EU tagországaiban a jogi értelmezést sokféleképp tapasztalta, ezért a tagországok oktatási, nyelvi jogi lehetőségei merőben eltérhetnek egymástól, példaként hozta az anyanyelvi oktatáshoz való jogot és az ecole immersion példáját. Hangsúlyozta, hogy számos esetben az anyanyelvi oktatáshoz való jog félreérthetősége több bírósági eljárás von magával amiatt, hogy a kisebbségi nyelvoktatás, azaz az anyanyelvi oktatás alapjog-e. Ezt az anyanyelven (kisebbségi nyelven) nem biztosított oktatást a különmegbízott szerint nyelvi diszkriminációként is lehet értelmezni. Beszéde második felében felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak kevés jogi eszköze van a kisebbségi jogok érvényesítésére, melyek nem szerződések, hanem csak ajánlások, melyeket a bíróságon nem lehet felhasználni. Ezért kijelentette, hogy a nyelvi jogok nem előre haladnak, hanem visszafejlődés tapasztalható. Figyelmeztetett, hogy a kisebbségi jogok ignorálása miatt maguk a kisebbséghez tartozók frusztrálttá, kilátástalanná válnak, mely a jogi érvényesítés csökkenéséhez vezethet. Az EU szabályozását érintve megemlítette, hogy a kisebbségi nyelvi kérdés okkal maradt rejtve. Aggodalomra ad szerinte okot az is, hogy az MSPI bizottsági elutasítása ellenére sok ország támogatásáról biztosította és tagországi határozattal álltak ki, ennek ellenére EU-s szinten nem történt semmilyen előrelépés. A különmegbízott kitért a kisebbségeket ért gyűlöletbeszédre, mely egyre nagyobb mérteket ölt különösen a social media-ban. Zárómondataiban kiemelte, optimizmusra ad okot, hogy az unió néhány tagországában ilyen körülmények ellenére is remek példák (Dél-Tirol, Szlovénia, Magyarország) szolgálnak a kisebbségi jogok biztosítására és betartására.
Angelika Mlinar a FUEN elnök-helyettese a FUEN ernyőszervezet és az MSPI mérföldköveinek bemutatása mellett kitért arra, hogy több mint 80 támogató levelet kaptak az EU tagországainak magas rangú politikusaitól, kormányaitól, ezért úgy érzi, az EB-nek újra kell gondolnia az álláspontját. AZ MSPI nyomán tavaly Future Manifesto néven hirdetett a szervezet kampányt, melyben a kisebbségek jövőjének elképzeléseit mutatták be. A CofoEU konklúziójába bekerült a többnyelvűség támogtásának, a kisebbségi és regionális nyelvek további védelem biztosításának feladata és a nyelvi központok megalapítása kapcsán egy intézményrendszernek a kialakítása, mely a nyelvi sokszínűséggel foglalkoznak EU-s szinten.
Vincent Climent Fernando az UNESCO többnyelvűségi nyelvpolitikáinak elnöke a regionális és kisebbségi nyelvek uniós támogatása az Európa 2020 stratégia bemutatóján elmondta, hogy az értékelő riport még nincs kész, az év végére tervezik a publikálást. Elöljáróban bemutatta a riport alapjait. Kiemelte, hogy a nyelvi különbözőség az EU alappillére, de ez nem egyenlő a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel vagy az EU hivatalos nyelveivel. A kisebbségi nyelveket érintve az immersion rendszer-t bemutatva, annak hatásait értékelve elmondta, hogy a kisebbségi és a többségi nyelvhasználatra is jó hatással van, de sajnos politikai támadások célpontja is lehet. A veszélyben levő nyelvekre nem irányul elégséges EU-figyelem, pedig az Alfonsi-jelentést majdnem 10 éve elfogadták már. Climent megvizsgálta a kérdést az EU nyelvpolitikai oldaláról is, majd kiemelte, hogy a EU-nak nincs törvényalkotó kompetenciája, de lehetősége van támogatni már elindított tevékenységeket. Az EB álláspontjára hívja fel a figyelmet, miszerint újra kell gondolni az oktatási rendszert, hisz olyan kihívásokkal néz szembe, mint a többnyelvűség, migráció, globalizáció illetve gazdasági és technológiai változások.
Elise Cornu, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek és Kisebbségi Nyelvek Osztályának vezetője emlékeztetett mindenkit az elmúlt évek két legnagyobb szerződésére, de közben elismerte, hogy a mechanizmusoknak szükségük van a nyomon követésre, szükséges a keretegyezmények megerősítése és azok hatása. Kitért a koronavírus okozta kihívásokra, az online oktatás hozzáférésének esélyegyenlőségi problémáira, és ezzel összefüggésben a kisebbségi nyelvek oktatáspolitikai negligációjára. Felhívta a figyelmet az oktatási törvények és az oktatási nyelvek között húzódó problémára is, főleg azokban az országokban, ahol a keretrendszert nem ismerik el. Egyetért abban, hogy a nyelvi charta és a keretegyezmény gyenge, ezért a civil társadalom fellépésére és annak támogatására számít.
A. Aldekoa de la Torre újságíró, az EITB 2030 Estrategy programot mutatta be. Az EITB a baszk közszolgálati média hosszútávú audiovizuális koncepcióját mutatta be. A 24 év alatti fiatalok számára a youtube a legtöbbet használt médium.a médiafogyasztási ráta 2,5 platform/felhasználó. Ez nagy kihívást jelent a helyi médiumok számára, uniós szinten kihívásnak tekintik a helyi, regionális, lokális médiumok megtartását. Spanyolországban baszk és katalán érdekképviseleti csoportok új audiovizuális törvényen dolgoznak, hogy ezt támogassák, illetve országos szinten szeretnének bevezeti a közmédia felületein minimum kisebbségi tartalmat, mely a tartalomkészítési szokásokat is meg fogja változtatni mind a tartalom műfaját, formátumát és készítését illetően.
Peio Jorajuria, Seaska iskolaelnök az immersion oktatási modellt mutatta be saját iskoláján keresztül. Az Eskolim a franciaországi regionális vagy kisebbségi nyelveken tanító egyesületi iskolák szövetségeit tömörítő egyesület, mely hat szövetséget foglal magában: baszk, breton, okszitán, német és elzászi, katalán és korzikai. A jelenlegi oktatáspolitikai irány megnehezíti a kétnyelvű iskolák helyzetét, a Molac-törvény óta egyre több kihívással kell szembenézniük, melyek a fenntartást vagy az oktatási átjárhatóságot célozzák.
Vincze Lóránt záróbeszédében elmondta, ismételten és határozottan kérik az Európai Uniótól, hogy alkosson közös jogi keretet a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében, működjön együtt a kisebbségvédelem terén az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal, biztosítsa az európai nyelvek teljes védelmét és elismerését, tegye a jogállamisági mechanizmus részévé a kisebbségek helyzetének monitorizálását, lépjen fel határozottan a nemzeti és nyelvi kisebbségek diszkriminációjával szemben, biztosítsa az anyanyelvű audio-vizuális tartalmak elérését a nyelvi kisebbségek számára. Kiemelte, csak egy uniós szintű stratégia lesz képes a nemzeti és nyelvi kisebbségek következetes támogatására és jogaik biztosítására.