- december 17-én, Strasbourgban került sor a kisebbségi intergroup decemberi ülésére.
A tanácskozás Jordi Sebastiá elnökölte, aki elmondta, hogy az ülés napirendjén az ukrajnai kisebbségek helyzete szerepel.
Bocskor Andrea felvezetőjében hangsúlyozta Ukrajna egy multietnikus ország, területén sok nemzetiség él a területén, ezért különösen fontos,hogy a kisebbség jogokról és a nemzeti kisebbségek helyzetéről beszéljenek.
Gennadiy Druzenko, nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy beszélhet az EP előtt. Elmondta, hogy 10 éve foglalkozik Ukrajna uniós integrációjával. Ukrajna sokféle, a társadalom is sokrétű. A jelenleg Ukrajnában is hasonlóan rosszul alakul a kisebbségek (bolgár, magyar, zsidó, grúz, gagaúz, rutén, ruszin, stb.) asszimilációja, mint más európai országokban. Az országban jelenleg etnikai konfliktusok vannak, de a valódi konfliktus a szovjet múlt, demokratikus európai jövő között van, úgy is lehetne fogalmazni, hogy a konfliktus a paternalista államban hívők, illetve az önálló, saját sorsukat kezébe vevő emberek között van. Druzenko szerint Ukrajnában az alapvető intézményrendszer kialakult a kisebbségek tekintetében (1992. nemzeti kisebbségekről szóló törvény; Emberi Jogok Egyetemes Egyezményéhez történt csatlakozás), az alkotmány 11. cikke szerint az ukrán állam támogatja az ukrán nép fejlődését, a 24-es cikk pedig garantálja az egyenlőséget valamennyi ukrán állampolgár számara. 2012-ben megalkották az egyébként sokat vitatott állami nyelvtörvényt, amely szabályozta a kisebbségi nyelvhasználatot (hol, mikor, kik használhatják). Ukrajna részese e nemzetközi rendszernek is, aláírták a Nemzeti kisebbségek keretegyezményét is aláírták, azonban mindezek ellenére mégsem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. Druzenko szerint a mindenkori ukrán kormánynak sokkal nagyobb szerepet kellene szentelnie a kisebbségeknek. Druzenko kiemelte például, hogy a kárpátaljai térségben csak a magyar közösségnek vannak középiskolái, a többi kisebbség is szeretné ezt elérni. Fontos azt kiemelni, hogy kétnyelvű a nemzet, nagyon sokan beszélnek oroszul korábban évtizedekig részben az orosz volt az oktatás nyelve. Druzenko szerint jelenleg a legnagyobb problémát az intézményi kapacitások jelentik. Az ukrán parlamentben (Verhovna Rada) jelenleg van egy a nemzeti kisebbségekért felelős bizottság, de ez a szakbizottság illetékes általános ember jogi kérdésekért is. Druzenko szerint ugyanakkor kormányzati szinten rosszabb a helyzet, ő maga 2014 júluis-2015 közepéig kormánybiztosként tevékenykedett, ám a pozíciót idővel megszüntették és jelenleg már csak egy kis egység foglalkozik kisebbségek helyzetében a kulturális minisztériumban, többnyire olyan kérdésekkel foglalkoznak, hogy támogatják a nemzeti kisebbségek folyóiratait, kulturális programjait. Összességében úgy vélte, hogy az ukrán kormánynak sokkal többet kellene foglalkoznia az etnikai, nyelvi, kulturális konfliktusok kezelésével, azok elsimításával.
Anton Kisse, az ukrán parlament (Verhovna Rada) tagja, az ukrajnai bolgárok egyesületének vezetője elmondta, hogy Odessza egy rendkívül sokszínű régió, 133 nemzeti és etnikai kisebbség él (gagauz, bolgár, stb) Kisse is egyetértett azzal, hogy az ukrán hatóságoknak foglalkozniuk kell az etnikai kisebbségek helyzetével, minél fejlettebb szintű a demokratikus rendszer, annál jobban segíti a kisebbségeket. Kisse elmondta, hogy a kisebbségek sok esetben, kis közösségekben, 5-7ezer fős kistelepüléseken élnek, de ilyen kis közösségek nagy számban találhatóak. Kisse szerint olyan normatív dokumentumok elfogadására lenne szükség, amelyek alapján hatékony párbeszédet folytathatnának a kisebbségi ügyekkel foglalkozó szervezetek az ukrán kormánnyal. Kisse hangsúlyozta, hogy ebben, illetve a kulturális diverzitás megőrzésében minden Ukrajna területén élő kisebbség egyetért. Kisze köszönetét fejezte ki Bocskor Andreának, amiért helyzetüket bemutathatják az Európai Parlamentben. Felszólalását egy odesszai mondással zárta, „jobb, ha az ember egyszer találkozik valakivel, mintha csak meghallgatja”, és meghívta az európai parlamenti képviselőket, hogy látogassanak el Odesszába.
Brenzovics László, az ukrán parlament tagja, KMKSZ vezetője szintén üdvözölte a tanácskozás létrejöttét, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Refat Chubarovnak a krími tatárok vezetőjének az utolsó pillanatban le kellett mondania az utazást. A jelenlegi panelbeszélgetés résztvevőinek helyzete is jól mutatja, hogy Ukrajnában igen összetett a kisebbségek helyzete. Brenzovics aláhúzta, hogy Ukrajna belső állapota kihat arra, hogy mi történik a világban. A bizonytalanság és feszültségek egyik eredője a kisebbségek rendezetlen helyzete Ukrajnában, ugyanakkor vannak mélyebb problémák is, a jogállamiság kapcsán, a törvények betartása és betartatása kapcsán. Az egyértelmű, hogy Oroszország jelenleg nagyhatalmi érdekeit érvényesíti Ukrajnában. A kisebbségek helyzete kapcsán Brenzovics felhívta a figyelmet, hogy ezt a kérdéskört a jelenlegi ukrán kormány nem kezeli megfelelően. Probléma, hogy maga a törvényi szabályozás létezik, de ezeket a jogszabályokat nem tartják, és nem tartatják be. Brenzovics szerint sajnálatos, hogy jelenleg nincs olyan szerv, olyan hivatal Ukrajnában, amely az ország lakosságának 25%át adó etnikai, vagy a lakosság csaknem felét kitevő nem ukrán ajkú közösség ügyeivel foglalkoznak, ezt a kérdést egy minisztérium hozzávetőleg 10 fős osztálya kezeli. A jelenlegi parlament egyik első dolga az volt, hogy eltörölték a nyelvtörvényt, amelyet később ugyan nem írt alá az államelnök. Ha nem írta alá, akkor érvényben van, de akkor miért nem hajtják végre? Brenzovics szerint amennyiben viszont ez a szabályozás nem megfelelő, akkor kell alkotni egy másikat. Az adminisztratív reform kapcsán elmondta, hogy figyelembe kell venni a kulturális, etnikai összetételt, de akkor ez a végrehajtó utasításban nincs benne? A társadalom nagy erőfeszítést tett, hogy kitörjenek a poszt szovjet érából, amelynek folytatásához kérik az EP segítségét. Brenzovics szerint a többség a jövő érdekében Ukrajnában európai államot akar létrehozni, mert jelenleg még nincs. Advent időszak, amely egyben remény születése, reméli, hogy el tud indulni egy, az európai értékek irányában mutató fejlődés Brenzovics reményét fejezte, hogy Ukrajnában is létrejöhet egy olyan jogállam, ahol a kisebbségi jogokat tiszteletben tartják.
Jord Sebastiá hozzászólásában hangsúlyozta, hogy vannak országok, ahol nincsenek jogszabályok kisebbségek védelmére, és vannak olyanok is, ahol a törvények ugyan léteznek, de azokat nem hajtják végre, nem tartják be, ott a jogszabályok csak szép szavak gyűjteménye. Ukrajnában az intézményrendszer, az állam gyenge, amely egy rendkívül bonyolult helyzetet eredményez.