A Kisebbségi intergroup 2017. október 5-i ülésén François Grin, a Genfi Egyetem professzora tartott előadást „Többnyelvűség, gazdaság és nyelvpolitika” címmel.
Az előadás a nyelvi sok
színűség és a gazdaság közötti kapcsolatot elemezte. Grin a nyelvi sokszínűség és a gazdasági kapcsolatot pozitívként értékelte. Elmondta, hogy mintegy 50 éve kutatják a területet. Grin aláhúzta, a „kis” nyelveknek is kedvező hatása van a gazdaságra, egy-egy kis nyelv tudásával is gazdasági előnyhöz juthat a munkavállaló. Grin elmondta, léteznek olyan kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a meglévő nyelvi készségek gen erálnak-e munkaerő piaci előnyt, és a válasz egyértelmű, hogy igen. Grin szerint fontos azt is vizsgálni, hogy hogyan lehet a nyelvi készségeket „forintosítani”, ha lehet, akkor hogyan lehet mérni egy-egy nyelvtudás mértékét. A professzor szerint azt is fontos elemezni, hogyan a gazdaság hogyan befolyásolja a nyelveket, például a kereskedelem hogyan hatott a nyelvhasználatra. A nyelvpolitika kapcsán Grin elmondta, hogy azt nem a gazdaságnak kell meghatároznia, de természetesen befolyásolja azt. A nyelv nem egy pénznem, nem lehet csereként alkalmazni. Kutatás szempontjából érdekes azt is vizsgálni, hogy hogyan váltanak az emberek a nyelvek között munkájuk során. Számos korábbi tanulmány foglalkozott azzal, hogy a nyelvi készségek hogyan hatnak a fizetésekre. Kanadában tapasztalták azt, hogy eltérőek a fizetések a nyelvtudás (angol-francia) függvényében. Grin szerint fontos külön kezelni regionális és kisebbségi nyelveket az alkotmányos, regionális és kis állami nyelvek (constitutional, regional, smaller state languages, CRSSLs) kifejezést. Egészen más problémákkal 
kell szembesülnie egy nyelvnek, ha elismert nyelv, illetve ha nem, hangsúlyozta a professzor. Érdekes vizsgálni a CRSSL nyelvek esetében a gazdasági kapcsolatot. A professzor szerint bár kevés adat áll rendelkezésre, de azok alapján egyértelmű, hogy a „kis” nyelvek tudása is lehet gazdaságilag előnyös. A kutatások szerint vannak kivételes esetek, de azok többnyire Európán kívül tapasztalható. Emellett igazolható a plusz nyelv oktatásba történő bevezetésének költsége is, amely megtérül. (Egy újabb nyelv bevezetése kb. 2,5%-os további költséget tesz ki.) Grin elmondta még, hogy vizsgálták a kreativitás és többnyelvűség közti kapcsolatot is, és egyértelmű a pozitív és nagyon stabil korreláció. A nyelvtudás tehát más tudással is összefügg, jótékony hatással van a kreativitásra. A kreativitás innovációt hoz, az innováció pedig jólétet, prosperitást jelent. Grin beszámolt mindezek mellett azon termékek jelentőségéről is, amely egy-egy nyelvi háttérrel függnek össze. Grin aláhúzta, hogy a többnyelvűség gazdasági haszna megjelenik a GDP-ben is, Svájc esetében mintegy 9-10%-ot tesz ki. A nyelvoktatás politikája kapcsán a professzor elmondta, közérdek egy-egy kisnyelv támogatása, a kis nyelvek léte és fennmaradása értéket teremt, ezért egy-egy kisnyelv védelme mindenki számára előnyös. A nyelvek és a nyelvhasználat kapcsán fontos megemlíteni a mobilitás hatásait is, e tekintetben Grin a fiatalok oktatási mobilitását, valamint az északi államokból a déli országokba irányuló nyugdíjasok szerepét, helyzetét emelte ki.
