Az Európai Parlament Tudományos technológiai előrejelzésekkel foglalkozó részlege (angolul: Scientific and Technology Option Assessment Unit, STOA) nemrégiben egy tanulmányt tett közzé „A nyelvi egyenlőség a digitális korban” címmel.
Jill Evans (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Egyesült Királyság), a Kulturális és oktatási bizottság tagja üdvözölte a STOA tanulmányát, úgy vélte, a digitális technológia egy hidat biztosíthat a nyelvek között. Bár a walesi nyelv védelem alatt áll, mégis számos kihívással néznek szembe, csakúgy, mint más kisebbségi nyelvek. Véleménye szerint ki kell használni a digitális technológia jelentette lehetőségeket.
Pataki Zsolt, a STOA részleg munkatársa bemutatta a STOA működését, amely mintegy 30 éves tapasztalattal rendelkezik a tudomány és technológiai kutatások terén. Pataky kiemelte, az egyes döntések mögött álló tudományos kutatás jelentőségét. Az EP egyik alelnöke felelős a STOA működtetéséért (Ramón Luis Valcárcel Siso, Spanyolország). A STOA-nak jelenleg 25 tagja van 9 EP szakbizottságból. Számos tanácskozást Strasbourgban tartanak. Az egyes tervezett döntések tudományos technikai hatását igyekeznek vizsgálni, eredményeiket tanulmányok formájában teszik közzé.
Rafael Rivera, az 
Iclaves igazgatója, a tanulmány egyik szerzője ismertette a nyelvi technológiák jelenlegi helyzetét és a legnagyobb nyelvi akadályokat, különös tekintettel a digitális korban. Nézete szerint a téma nagyon aktuális ma az EU-ban. Rivera ismertette a tanulmány legfontosabb megállapításait, milyen nyelvi akadályokkal szembesülnek ma a polgárok. Az Európaiak 60%-a nem tud angolul. Ez az adat Hollandiában 20% Magyarországon 80%. Európa 11 országában 50% alatti az angolul beszélők száma. Ezek az adatok közvetlen hatással vannak a gazdaságra az e-kereskedelemre és a munkaerőpiacra. A tanulmány ezt követően elemzi, hogy milyen szociális, gazdasági, stb. következményei vannak e nyelvi akadályoknak. Rivera technológia fejlődéséről, illetve a technológia által használható lehetősé
geket vetett fel, illetve, hogy a technológia hogyan járulhat hozzá az akadályok leküzdéséhez. Rivera szerint fontos azt is megismerni, hogy Európa szerte hogyan viszonyulnak a kérdéshez. Végezetül, szakpolitikai eszközöket javasoltak az illetékeseknek a nyelvi akadályok új technológiák segítségével történő leküzdéséhez.
A nyelvi sokszínűség Európa egyik legnagyobb értéke ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívása is. A cél, a lehető legintegráltabb közösség megteremtése a digitális korban. Fontos elemezni a digitális szakadék és korbeli különbség miatt eltéréseket is. Problémaként hozta fel, hogy az idősebb generáció és műveletlenebbek nem beszélnek angolul. Ez e
gyfajta digitális megosztottságot is okoz. Az emberek egy része nyelvi akadályok miatt nem vállal munkát külföldön. A jelenlegi 5%-os mobilitási hajlandóságot a háromszorosára lehetne növelni a nyelvi akadályok elhárításával. Az e-kereskedelem is igen megosztott Európában a nyelvi akadályok és nyelv klusterek miatt (német, frankofón, angol, skandináv) miatt. A nyelvi akadályok leküzdésével például Magyarországon négyszeresére lenne növelhető az e-kereskedelem. Hogyan segíthet ezen nyelvi akadályok leküzdésében a technológia? Ma már számos fordító applikáció áll rendelkezésre. Az európai ipart képessé kell tenni arra, hogy elősegítse Európa nyelvi sokszínűségét. A 2015-ös digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló javaslatban is említésre került az emberi nyelvi technológiák fejlesztése. Javaslatot tesznek egy európai nyelvi projekt kialakítására is. Az előrelépéshez nem csak az uniós intézmények cselekvésére van szükség, hanem a nemzeti és regionális kormányzatokra is. Meg kell akadályozni, hogy cégek az Egyesült Államokba tegyék át székhelyüket. Emellett fokozni kell a kutatási tevékenységet. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy nyelvi akadályok ténylegesen léteznek Európában, amelynek jelentős gazdasági hatása is van. Az elkövetkezendő öt évben jelentős technológiai előrelépés várható.
