Vincze Loránt, a FUEN elnöke tartott beszámolót a FUEN szervezet közelmúltbéli tevékenységeiről és jövőbeni terveikről. Vincze Lóránt megköszönte az EP képviselők és az Intergrup által eddig nyújtott segítséget. Elmondta, míg az Intergroup a jogalkotással, addig a FUEN NGO-ként végzett tevékenységével kívánja 
előmozdítani a kisebbségek és nyelvi jogok helyzetét. A FUEN elnöke hangsúlyozta, a jövőben szorosabb együttműködés kialakítását szorgalmazza az EP Kisebbségi Intergroupjával. Vincze Lóránt elmondta, számos olyan partnerszervezettel, NGO-val, kutatócentrummal, oktatási intézménnyel állnak kapcsolatban, akiknek hasonló célkitűzéseik vannak, mint a FUEN-nek. Az elmúlt években sikerült kialakítaniuk sikeres együttműködéseket (NPLD[1], European Center for Minority Issues). Vincze Loránt bemutatta a FUEN, az őshonos kisebbségekkel foglalkozó legnagyobb ernyőszervezet 68 éves történetét, a szervezet működését, illetve a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A szervezetnek 93 ta
gja van mintegy 32 országot felölelően. A FUEN mintegy 60 millió őshonos nemzeti kisebbségi személyért áll ki, úgy vélik, ekkora számú népesség problémáját nem lehet figyelmen kívül hagyni. A FUEN munkáját a flensburgi (Németország) székhelyről irányítják, de van irodájuk Berlinben és Brüsszelben is, 2017 során ezen irodák tevékenységét kívánják fokozni. Röviden ismertette a belső szervezeti struktúrát, amely áll egy 7 fős elnökség, továbbá egy fő, aki az ifjúsági szervezetet képviseli. Emellett egy állandó titkárság segítségével biztosítják a munkát, továbbá három (német, szláv és török) munkacsoportban tevékenykednek. Emellett nagyon szorosan együttműködnek az ifjúsági szervezetükkel is. Nemrégiben alakult meg (az Intergroup egy korábbi javaslatára) az Európai Párbeszéd Fóruma (European Dialogue Forum) is. A szervezet legfontosabb célkitűzése, hogy képviselje az őshonos kisebbségek érdekeit, helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi, valamint európai szinten egyaránt. A
partnerszervezetekkel való együttműködés kapcsán Vincze Lóránt elmondta, nem versenytársak, minden szervezet a saját eszközeivel, kapcsolatrendszerével dolgozik a kisebbségi jogok védelméért. A pénzügyi támogatások kapcsán elmondta, Németország és Dánia mellett 2017-től a magyar kormány is támogatja a szervezetet együttműködési nyilatkozatot írnak majd alá a magyar kormánnyal, emellett regionális szinten Trentino-Dél Tirol (Olaszország) Schleswig-Holstein (Dánia), Brandenburg és Szászország (Németország), Karintia (Ausztria) és a belgiumi németajkú közösség támogatják a FUEN-t. Általában azon országokból érkezik támogatás, amelyek jelentős kisebbséggel bírnak a határaikon túl. Az Európai Bizottsággal jelenleg nincs futó projektjük, korábban volt két nyelvi program, de jelenleg a nyelvhasználatra irányuló programok elfogadtatása nehézkes. Vincze Lóránt reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság fel fogja ismerni rövidesen az őshonos kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, és a már meglévő programokat kiterjesztik a kisebbségi nyelvet használó csoportok számára. A FUEN legfontosabb célkitűzése, hogy létrehozzanak egy európai kisebbségi védelmi keretet, továb
bá előmozdítani a kisebbségi jogok védelmét az alapjogok védelméhez hasonlóan, harmadrészt, a pozitív diszkrimináció helyett inkább az egyenlő esélyekről szeretnének beszélni. Emellett szeretnék bemutatni a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban a problémás régiókat, de a jó példákat is. A FUEN eszköztára: a párbeszéd kezdeményezése, konferenciák, tanácskozások szervezése. NGO-ként számos nemzetközi szervezettel állnak kapcsolatban, mint ENSZ, EBESZ, és természetesen az Európa Tanács és az EU. Legutóbb az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szolgáltattak adatokat azon államokkal kapcsolatosan, amelyen nem ratifikálták a Kisebbségi és Nyelvi Jogok Chartáját. Munkájuk során, a kompetenciákból adódóan az Európa Tanáccsal működnek együtt a legszorosabban. Nemrégiben tettek javaslatot arra, hogy az Európa Tanácsban is legyen egy kisebbségi intergroup. Számos alkalommal érkezik hozzájuk panasz, hogy sérülnek a kisebbségi jogok. Ilyenkor igyekeznek kapcsolatba lépni az illetékes kormányzattal (levelet írnak), ezt követően igyekeznek követni a fejleményeket is. 2016-ban a FUEN számos alkalommal működött együtt az EBESZ német elnökségével. Ennek jegyében számos projektet szerveztek a kisebbségek támogatására a nyugat-balkáni régióban, Kaukázusban, bemutatva a német-dán határ menti együttműködés jó példáját. Mindezek mellett számos nemzetközi rendezvényen, konferencián vettek részt 2016 során. Vincze Lóránt kiemelte, hogy a Minority Safepack ügyében,[1] amely a FUEN egyik fontos kezdeményezése 2017. február 3-ára várható a luxemburgi bíróság ítélete. 2016 fontos eseménye volt még az EUROPEADA, az őshonos nemzeti kisebbségek futball bajnoksága. A német munkacsoport 2016-ban ünnepelte alapításának 25. évfordulóját.
[1] Az ügyről bővebben az alábbi linken olvashatnak:
https://www.fuen.org/key-topics/european-citizens-initiative/
Bernard Gaida, a Lengyelországi Német Társadalmi és Kulturális Szervezetek Szövetségének (VDG) elnöke, a FUEN német 
munkacsoportjának vezetője ismertette a német munkacsoport tevékenységét. Gaida elmondta, a mintegy húsz szervezetet tömörítő németajkú munkacsoport tagjai igen szoros kapcsolatot ápolnak az anyaországgal. A munkacsoport fennállásának 25. évfordulója alkalmából Angela Merkel német kancellárral is volt alkalmuk találkozni. Gaida emellett felvezette az Opole város közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló legfrissebb fejleményeket, amely lengyelországi német közösség számára igen sajnálatosak.
A közigazgatási határmódosítás folyamatát részleteiben Rafał Bartek, az Opole-Sziléziai Német Társadalmi-Kulturális Szövetség[1] (TSKN-VDG) vezetője ismertette. Bartek kifejtette, a tervek szerint ki akarják Opole város közigazgatási határait terjeszteni a környékbeli településekre úgy, hogy a város közigazgatási határain belülre kerülnének jelentős németajkú kisebbséggel bíró települések is. A közigazgatási határok módosításának következtében a németajkú közösség elvesztheti kisebbségi jogait. Opole városban alacsony a németajkú lakosság aránya, itt egyáltalán nem biztosítanak kisebbségi jogokat, amennyiben a települések Opole részét fogják képezni, a települések relative magasabb németajkú közösség
aránya fog csökkenni oly mértékben, hogy már nem kell biztosítani a kisebbségi jogokat. A környékbeli kistelepülések „bekebelezését” a város polgármestere szorgalmazza, azonban ezt az Opolei Közgyűlés (2016. február) és a lakosság is népszavazásokon utasította el a tervet. Míg a német lakosság aránya 15-25% között mozog a kistelepüléseken, addig az elutasítás szinte mindenhol 90% feletti volt, igen magas részvétel mellett. A fent említett elutasítások ellenére, módosították a közigazgatási határokat. A kormánnyal, önkormányzattal, ombudsmannak történt egyeztetéseknek köszönhetően 2016 novemberében ígéretet kaptak arra, hogy korábban élvezett jogaik a jövőben sem fognak sérülni. Mindezt azonban, sajnálatos módon a korábbi tapasztalatok miatt, kétkedve fogadják. Bartek kérte az EP képviselőket, hogy támogassák az EP-hez benyújtott petíciójukat.
[1] A szervezetről bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak: http://skgd.pl/en/
Matic Germo
všek, az Európai Nemzetek Fiataljai (Youth of European Nationalities, YEN)[1] vezetőségének karintiai szlovén származású tagja ismertette a szervezet működését. A YEN lehetőséget kíván teremteni a fiatalok számára identitásuk felfedezésére, és segítséget kívánnak adni nekik abban, hogy érezzék, helyzetükkel nincsenek egyedül. A YEN nem hagyományos oktatással, szemináriumokkal, kampányokkal kíván a kisebbségi létben élő fiatalok helyzetén segíteni. A szlovén nyelvhasználati mindennapi problémáit (Klagenfurt) példaként hozva Germovšek elmondta, hogy a mindennapi élet történései azt mutatják, hogy van még mit tenni a kisebbségi jogok előmozdítása terén Európa-szerte.
[1] A szervezetről bővebben az alábbi linken tájékozódhatnak: http://www.yeni.org/
