A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖZÖSSÉG
Szlovénia észak-keleti csücskén, Ausztria, Magyarország és Horvátország által is határolt 910 km2-en terül el Muravidék. Az Alpok lábánál elterülő, borairól híres dombvidéken fut át a magyar és a szlovén nyelvi határ. A muravidéki magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötődők számát 8-10-12 ezerre becsülik. A legtöbb magyar a régió déli, valamint délkeleti szegletében él Alsólendva környékén és Dobronakon. Míg a 20. század elején a terület népességének negyede volt magyar, ez a szám napjainkra 6-8%-ra csökkent. A peremhelyzetben élő kisebbségi társadalom asszimilációja a mai napig tart, ezt az emigráció és a negatív demográfiai folyamatok tovább rontják.
Az önállósult Szlovénia születésekor (1991) megerősödött, alkotmányos kategóriává minősült a két őshonos közösség (magyar és szlovén) jogi státusza. A kisebbségek már a jugoszláv időszakban rendelkeztek önálló kulturális intézményekkel, garantált önkormányzati és parlamenti képviselettel. A magyar közösség öt községben rendelkezik kisebbségi önkormányzatokkal, és egy regionális szervezettel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösséggel. A két nyelv, a magyar és a szlovén a törvényben rögzített területeken elméletileg egyenrangúnak minősül, lehetőség van az anyanyelvi oktatás megvalósítására saját tanterv alapján, a kisebbségi önkormányzatok vétójoggal rendelkeznek a közösséget érintő kérdésekben, beleértve a finanszírozás kérdését.
A Szlovéniában kiépült kisebbségjogi rendszer széles körben elfogadott, példaértékűnek tekinthető. A nyelvi és kulturális identitás megőrzését, a közösségek megtartását szolgáló intézményrendszer megvalósításában ugyanakkor komoly hiányosságok is vannak. A kétnyelvű oktatási modell nem állítja meg az asszimilációt, a vegyes házasságok aránya 50% körüli, és a születő gyerekek túlnyomó része is a többségi nemzettel azonosul. A kis, fogyatkozó közösség tagjainak nemzeti identitása komoly kihívásokkal került szembe, egy fejlettebb gazdasági egység leszakadó perifériáján. A kétnyelvű hivatali ügyintézés megvalósítása a gyakorlatban sokszor akadályokba ütközik. A kisebbségi önkormányzati rendszer és a központi kormányzat, valamint a helyi önkormányzatok kapcsolata a finanszírozási kérdések rendezetlensége miatt feszültségekkel terhelt. A tervezett nemzetiségi kerettörvény 2008 óta belpolitikai feszültségek miatt nem született meg.