A Kisebbségi Munkacsoport 2023. április 20-án tartotta Strasbourgban havi ülését. A találkozó második felében „A Magyar Nemzeti Tanács és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak kisebbségi érdekérvényesítése Szerbiában” című előadásában Fremond Árpád az MNT tavaly novemberben megválasztott elnöke a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsi rendszert, valamint annak szerepét mutatta be a kisebbségi jogok megvalósításában és a kisebbségi akcióterv kidolgozásában.
Deli Andor felvezetőjében elmondta, hogy sokféle helyzetben találják magukat az európai őshonos kisebbségek, és ez nem mindig rózsás. AZ EB számos esetben nem a témához illő komolysággal foglalkozik, de most örül, hogy jó példával járhatnak elöl a vajdasági magyarok és a megvalósult kulturális autonómia példaértékű lehet számos tagországnak is. Úgy véli, Szerbiában kellőképpen komolyan állnak ehhez a kérdéshez, megbecsülik a nemzeti kisebbségeket, jól működik a nemzeti tanácsi rendszer. Ezt láthatjuk a Magyar Nemzeti Tanács példáján is.
Fremond Árpád az MNT elnöke beszédében ismertette a Magyar Nemzeti Tanácsot és a vajdasági kulturális autonómiát, azaz a szerb alkotmány szerint tehát a nemzeti kisebbségek demokratikusan megválasztott nemzeti tanácsokban képviseltethetik magukat. A nemzeti tanácsok nem kizárólagos döntéshozó testületek, de minden, a kisebbségi identitást érintő kérdésbe beleszólhatnak, és ezáltal a közösségek integrációját is elősegítik. Kiemelte, a novemberi választáson először történt meg, hogy a nemzeti tanácsban csak egyetlen lista szerepelt. Külön választói névjegyzékbe a magyarok iratkoztak fel legtöbben, 116 ezren. Szerbiában is a magyar nemzeti közösség a legnépesebb: az országban a lakosság 3-4 százalékát, a tartományban a lakosság 13 százalékát képezi.
A Magyar Nemzeti Tanács munkájában a stratégiai tervezés, elkészítés és végrehajtás az egyik legfontosabb feladat. Pl. Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégia, Oktatási és a Tájékoztatási Stratégiák tervezete, illetve készülőben a Kulturális Stratégia. A tanács feladatainak ellátásához, és stratégiáinak megvalósításához szükséges feltételeket köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből, valamint adományokból teremti elő.
Az alkotmányos jogokat és lehetőségeket mutatta be az elnök a 2006-os szerb alkotmánytól kezdve a nemzeti tanácsok szerepén és jogainak változásain keresztül. Ma mindössze egyetlen egy jogütközés van a kisebbségi törvényeikben, A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény és A kultúráról szóló törvény között, a nemzeti tanácsok intézményirányítási jogosultságaival kapcsolatban. Ezt orvosolandó a művelődési miniszter egy kötelező érvényű jogértelmezést adott ki, illetve ígéretet tett arra, nemsokára – a magyar kisebbség számára kedvezően – összehangolják a törvényeket.
Az oktatással kapcsolatban elmondta, az iskolai hálózatok ésszerűsítése sok veszélyt jelent, különösen a kisebbségi oktatásra nézve: egy iskolai osztály összevonása vagy megszűnése, egy-egy intézmény bezárása, elvesztése már a kisebbségi jogokhoz viszonyítva visszalépést, visszafejlődést, hátrányt jelentenek, amelyekre érdemes felhívni az Európai Unió illetékeseinek is a figyelmét.
A média területéről kijelentette, hogy az MNT a jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét továbbra is egy egységes magyar médiahálózat kialakításában látja, melynek alapjait a Magyar Szó, a Hét Nap és a Pannon RTV képezi. Ehhez pedig a tartományban már működő magyar nyelvű, közszolgálati tartalmakat gyártó szerkesztőségek hálózatának a kiépítése szükséges, továbbá az újságíró szakma színvonalának emelése mellett is elkötelezettek.
A hivatalos nyelv- és íráshasználat terén szükségesnek tartják a nyelvhasználati törvény hatékonyabb és egységes alkalmazását. Nagyok a különbségek a magyar közösség tagjainak nyelvi jogai között pl. Újvidéken vagy Szabadkán, annak ellenére, hogy mindkét területen ugyanaz a törvény van érvényben. Megoldást a magyar nyelv hivatalos használati igényének felébresztésében látják.
A Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi jogérvényesítési problémáinak megoldási módját nagyrészt egy megújított kisebbségi cselekvési tervben látják, mely összhangban van a 23. csatlakozási tárgyalási fejezettel. Nem titkolt tény, hogy a korábbi cselekvési terv nagy sikerrel járt, ezért is bíznak a csatlakozási folyamatok pozitív hozadékában. Korábban már folyt munka egy újabb cselekvési terven, de a választások, a kormány átalakulása és a minisztérium élén bekövetkezett személycsere miatt nem fejeződött be. Ennek ellenére Fremond Árpád bizakodó és reméli, a következő időszakban megújult tervet fogadtathatnak el.
Az elnök úgy véli, Szerbia Európai Uniós útja nem egyenes, kilátástalan, bizonytalan. Érzik az EU bővítési kimerültségét a Schengeni határnak a túloldaláról, ám hálásan köszönik Magyarországnak, hogy az ország mindent megtesz annak érdekében, hogy Szerbia uniós csatlakozása állandó téma legyen az Európai Unió intézményeinek napirendjén.
Úgy gondolja, ha Szerbia megerősödött intézményrendszerrel csatlakozik az EU-hoz, amelynek alkotmányos, törvényes garanciái, erős költségvetési háttere van, ha kialakulnak a mechanizmusok a jogok és törvények végrehajtásának vonatkozásában, akkor a folyamatot csak nagyon nehezen lehet visszafordítani, hisz azt szeretnék, ha Szerbia minél előbb teljesítené az elvárásokat, és minél előbb felzárkózna minden területen. Épp ezért számítanak az Európai Unióra, hogy kísérje figyelemmel a második kisebbségi akcióterv megírását és végrehajtását, mindenekelőtt szemmel tartva a benne megfogalmazott akciók és kisebbségi jogok megvalósulását.
Gál Kinga a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke elmondta, a csatlakozási folyamathoz idő kell, de mindent megtesznek, hogy Szerbia mihamarabb csatlakozzon, egy megerősített kisebbségvédelmi rendszerrel, mely akár példát is mutathat.
Vincze Lóránt a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke kiemelte, kedvező időszakban van a vajdasági magyarság, az egységes politikai cselekvés, az egységes párt, a közös munka, a lehető legjobb arcát mutatta a választáson és azután is. A vajdasági kisebbségi autonómiarendszer irigylésre méltó, csodálattal tekintenek a diaszpórában erre a példára. Az anyanyelvhez, az anyanyelvi oktatáshoz, kultúrához, médiához való hozzáférés példaértékű a kisebbségi jogok biztosításával nem csak a kisebbségek, hanem mindenki számára. A képviselő felhívta a figyelmet arra, az EU-ban a bizottság figyel a kisebbségi jogok teljesítésére, a törvényi keretek kialakítására, de a csatlakozás után ezt már nem kéri számon a tagországokon, de reméli ez változni fog.