MSPI, mi ez?

MSPI: Az Európai Unióban mintegy 50 millió olyan személy él, aki egy nemzeti kisebbség vagy kisebbségi nyelvi közösség tagja. A kisebbségek nagyban hozzájárulnak Európa nyelvi és kulturális sokszínűségéhez. Más európaiakkal közösen szeretnének az Európai Unió jövőjének meghatározói lenni; egy olyan jövőé, amelyben nem csak a hivatalos nyelveket és a domináns kultúrákat, hanem az őshonos kisebbségeket is számba veszik. A kisebbségi közösségek védelmet és támogatást akarnak identitásuk megőrzésében. Erről szól a Minority SafePack. Ez egy olyan törvényjavaslat-csomag, amely a nemzeti kisebbségek biztonságát szeretné szavatolni, egy olyan EU-s jogszabály-gyűjtemény, amely lehetővé teszi a kisebbségi, nyelvi jogok és a kultúrák védelmének szorgalmazását.

Forrás itt.


Mit tartalmaz, milyen célokat tűz ki?

Az MSPI szeretné elérni, hogy az Európai Unió vállaljon felelősséget, az európai kulturális és nyelvi sokféleség valódi támogatója legyen, és hogy a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó koppenhágai kritériumokat az EU tagállamai is tartsák szem előtt.

Célok:

  • Nyelvek eltűnésének megállítása Európában
  • Kisebbségi kultúra védelme
  • Egyenlő esélyek a nyelvhasználatban, az anyanyelv használata az oktatásban és a hivatalos helyeken
  • Határon áthúzódó regionális együttműködések
  • Geoblocking eltörlése
  • Jogokat a hontalan kisebbségeknek

Forrás itt.

EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSEK

2012. április 1-jétől a lisszaboni szerződés értelmében vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az EU politikájának alakításában. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépő polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő 1 millió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen.

tovább


Mikor, hogy kezdődött?

A Minority Safepack története a 2012-es moszkvai FUEN kongresszuson kezdődött, ahol az RMDSZ felvetette a polgári kezdeményezés ötletét, mellyel az európai kisebbségek javát szolgálnák. A kezdeményezők (FUEN, YEN, SVP, RMDSZ) egy együttműködési megállapodást írtak alá és az első megbeszélésen meghatározták a célokat és megállapodtak abban, hogy összegyűjtik az 1 millió aláírást a 2014-es európai parlamenti választásokig.

2013-ban nyújtották be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz, amely még ebben az évben elutasította a bejegyzést arra hivatkozva, hogy „nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen”. A kezdeményező bizottság 2013. novemberében megtámadta az elutasítást az EU luxembourgi Törvényszékén. A luxemburgi bíróság 2017. február 3-án a kezdeményező félnek adott igazat, hatályon kívül helyezte az EB korábbi elutasító döntését. 2017 áprilisában bejegyezték a Minority Safepack polgári kezdeményezést az Európai Bizottságnál és egy év állt rendelkezésre az 1 millió aláírás összegyűjtésére.

 Az aláírásgyűjtés sikere

Az adott ország adatait az ország fölé húzott egérrel lehet megtekinteni. A zöld színnel jelzett országokban sikeres volt az aláírásgyűjtés!

 Mérföldkövek

2023
január 23.

Fellebbezés az alapfokú döntés ellen

A Minority SafePack Polgári Kezdeményező Bizottsága hétfőn, 2023. január 23-án fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságán az MSPI által az Európai Bizottság ellen indított semmisségi eljárás keretében. A kezdeményező bizottság és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége egyhangúan döntött a fellebbezés benyújtása mellett.

2022
november 9.

A törvényszék elutasította a keresetet

Az Európai Unió Törvényszéke 2022. november 9-i határozata szerint az EB helyesen járt el, amikor megtagadta az MSPI-n alapuló jogi aktusok javaslatát. Az ítélet ellen 2023 januárjáig lehet fellebbezni.

2021
március 24.

A kezdeményezők bírósághoz fordulnak

A Minority Safepack kezdeményező bizottsága az Európai Bizottság döntésének megsemmisítését kérte a Luxemburgi Törvényszéken. A kezdeményező bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Bizottság határozata hibás volt, mivel elmulasztották indoklási kötelezettségüket és nyilvánvaló értékelési hibákat követtek el, nem értelmezték helyesen a polgári kezdeményezést és intézkedéseik nem voltak megfelelőek az MSPI célkitűzéseit illetően.

január 14.

Az EB elutasítja az új törvényalkotást

Az Európai Bizottság úgy döntött, ignorálja több mint egy millió uniós polgár hangját és az Európai Parlament állásfoglalását. A Bizottság nem kezdeményezett jogi aktusokat az MSPI keretében a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Ezzel a döntéssel a bizottság hátat fordított számos nemzeti és nyelvi kisebbségnek, akik aláírták a kezdeményezést és nem reagált az Európai Parlament jogalkotási felhívására sem. A bizottság döntése értelmében semmibe veszi Európa-szerte a regionális kormányok, civil szervezetek és törvényhozó testületek igényeit.

2020
december 17.

Az EP képviselői cselekvésre szólítják a Bizottságot

Az állásfoglalással az Európai Parlament arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-ban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek az asszimiláció, a nyelv vesztésének problémájával néznek szembe, melyek nyelvi és kulturális elszegényedésbe taszítják őket. Az EP biztosította támogatásáról a Minority Safepack-et és az Európai Bizottságot arra kérte, hogy tegyenek jogi aktusokat a vonatkozó kérdésekben.

december 14.

Plenáris vita és állásfoglalás az EP-ben

Az Európai Parlament a Minority Safepack polgári kezdeményezés ajánlásait a plenáris ülésen vitatta meg. A parlamenti képviselők a vita során értékelték a kezdeményezést és a javasolt állásfoglalást. A zárószavazásra 2020. december 17-én került sor 524 igen, 67 nem és 103 tartózkodás arányban.

október 15.

Nyilvános meghallgatás az EP-ben

A polgári kezdeményezés szervező bizottsága és szakértők bemutatták a Minority Safepack javaslatcsomagot az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak. A meghallgatást a LIBE, a CULT és a PETI szakbizottságok szervezték. A meghallgatáson elhangzottak a REGI, az ITRE, JURI és az ECON szakbizottságok tagjainak azon állásfoglalása is, melyek az európai polgári kezdeményezések hatáskörébe tartoznak.

május 19.

A nyilvános meghallgatás új határideje

A pandémia okozta világjárvány és a hozzá kapcsolódó kihívások miatt az Európa Bizottság az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos határidő-szabályozásról, legyenek a kezdeményezés folyamatának (aláírásgyűjtés, ellenőrzés vagy vizsgálat) bármely szakaszában. Eredetileg az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatásra 2020. március 23-án került volna sor. A döntés értelmében a szervezők akkor tarthatnak nyilvános meghallgatást, ha azt az ország egészségügyi intézkedései lehetővé teszik.

március 23.

Halasztás

Az MSPI alapján kidolgozott jogi javaslatcsomag Európai Uniós nyilvános meghallgatására került volna sor, ám a koronavírus járvány kitörése miatt későbbi – egyelőre ismeretlen – időpontra elnapolták a meghallgatást.

 

február 5.

Bemutatták a jogi javaslatcsomagot az EB-nek

Bemutatták a jogi javaslatcsomagot az EB-nek

Az MSPI kezdeményező bizottsága, a FUEN elnökség és szakértők bemutatták az MSPI kilenc pontján alapuló jogi javaslatcsomagot az Európai Bizottság számára. A bizottságot Vera Jourova, az értékekért és átláthatóságért felelős biztos, EB-alelnök és Mariya Gabriel, innováció, kutatás, kultúra, oktatás és ifjúságért felelős EU biztos képviselte, akik érdeklődést mutattak a javaslatcsomag iránt.

január 10.

Az EB nyilvántartásba vette az aláírásokat

Az összegyűlt aláírásokat online regisztrálták az Európai Bizottság rendszerében. Ettől a pillanattól a bizottságnak hat hónap áll rendelkezésre, hogy nyilvános meghallgatást szervezzen az Európai Parlamentben, majd a kialakított álláspontját kihirdesse a polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. A koronavírus kitörése miatt azonban ezt a hat hónapot további hat hónappal meghosszabbították.

 

2018
április 3.

Sikeresen zárul a kampány

Sikeresen zárul a kampány

Az európai kisebbségeket célzó kampány során 1.320.000 aláírás gyűlt össze és ezzel 11 EU-tagországban (Románia, Szlovákia, Magyarország, Lettország, Spanyolország, Horvátország, Dánia, Bulgária, Szlovénia, Litvánia és Olaszország). érték el a küszöböt.  A következő hónap elején a szervezők átadták az aláírásokat a 28 EU tagországában, hogy az illetékes hatóságok hitelesítsék azokat. Végül 1.128.385 hitelesített aláírással zárult a kampány. A szervezők a 2019-es európai parlamenti választások előtt nem nyújtották be a kezdeményezés által összegyűjtött aláírásokat.

 

2017
április 3.

Elkezdődik az aláírásgyűjtés

Elkezdődik az aláírásgyűjtés

Az aláírásgyűjtést hivatalosan a szervezet 2017. május 17–21-i kolozsvári kongresszusán hirdették meg, a bonchidai Bánffy-kastélyban. A kezdeményezők célja minél több tagállamban elindítani az aláírásgyűjtést, annak érdekében, hogy a javaslat melletti egyértelmű európai társadalmi támogatást megmutassák. A FUEN aláírásgyűjtési kampánya elsősorban a kisebbségi lakosságú régiókra koncentrált.

Forrás: https://prominoritate.hu/

március 29.

az EB bejegyzi az MSPI 9 javaslati pontját (eredetileg 11 szerepelt benne)

A két kimaradt pont két témát ölel fel, az egyik a nyelvi és etnikai diszkriminációmentességre vonatkozik. Ezt a pontot azért nem fogadta el a bizottság, mert megállapították, az európai alapjog ide vonatkozó rendelkezésében nincs ilyen fogalom. A másik pont a kisebbségben lévő nemzeti közösségeket érinti, miszerint ha az európai parlamenti választások során politikai pártjaik nem érik el a választási küszöböt, akkor is kapjanak helyet az Európai Parlamentben. Ezt a bizottság azzal indokolta, hogy ez az EP saját hatásköre. A lentebb található kilenc pontot azonban a bizottság elfogadta és bejegyezte.

A bizottság hivatalos határozata itt érhető el: https://eur-lex.europa.eu/

 

február 3.

A Luxemburgi törvényszék hatályon kívül helyezi az EB elutasító határozatát

A Luxemburgi törvényszék hatályon kívül helyezi az EB elutasító határozatát

A Luxemburgi törvényszék hatályon kívül helyezi az EB elutasító határozatát. Az érvénytelenítés formai okra hivatkozással történt, mert a Bizottság nem indokolta meg kellőképpen a kezdeményezés elutasítását és nem nevezte meg pontosan azokat a javaslatokat, amelyek uniós hatáskörön kívül esnek. A törvényszék döntése értelmében a részletes indoklás elmulasztásával a Bizottság megfosztotta a kezdeményezőket egy új javaslat kidolgozásának lehetőségétől, ezért arra kötelezte a brüsszeli testületet, hogy a döntéstől számított 2 hónapon belül új, megalapozott döntést hozzon a Minority SafePack ügyében.

Forrás: https://prominoritate.hu/

2013
november 25.

Európai Unió Bírósága: a FUEN megtámadja az EB elutasító határozatát

A kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi Törvényszékén. A panaszt 2013. november 25-én iktatták, érvelésük alapja pedig az, hogy a bíróság semmisítse meg a határozatot azon az alapon, hogy az EB nem indokolta megfelelően az elutasító határozatát. A procedurális indokok mellett a fellebbezés tartalmi elemekről is szólt, amelyek kitértek azokra az intézkedésekre, amelyek az EB szerint az EU-s kompetencián kívül esnek. A kezdeményezők oldalán a perbe belépett Magyarország, míg az EB oldalán Szlovákia és Románia.

Forrás itt https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/NPKI_elemz%C3%A9sek/MinSafePack.pdf

július 15.

Benyújtják az EB-nek kezdeményezést

A benyújtott kezdeményezés célja, hogy javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítse az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét, hogy fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából. A jogi aktusoknak a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén kellene magukba foglalniuk szakpolitikai intézkedéseket.

Forrás itt: https://europa.eu

 

2012
szeptember 13.

Az EB elutasítja az MSPI-t

Az EB elutasítja az MSPI-t
Az Európai Bizottság elutasítja a Minority Safepack polgári kezdeményezés bejegyzését. Az elutasító levélben a Bizottság megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 211/2011-es rendeletében foglalt kritériumoknak, és megállapította, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen”. Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen, mely pontokra érvényes a megállapítás.

Forrás:  https://bgazrt.hu

május 16.

A kezdetek: FUEN kongresszus Moszkva

A kezdetek: FUEN kongresszus Moszkva

A FUEN legnagyobb szervezete az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hivatalosan először a kongresszuson vetette fel azt a lehetőséget, hogy dolgozzanak közösen egy kezdeményezésen, mely az európai unióban élő kisebbségeket segítené elő. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Vincze Lóránttal az RMDSZ külügyi titkárával és Jan Diedrichsennel FUEN igazgatóval bemutatták a polgári kezdeményezés státuszát. A kezdeményező szervezetek egy együttműködési megállapodást írtak alá.

Fotó forrás:https://winklergyula.ro/


A polgári kezdeményezés javaslata

A Minority SafePack Kezdeményezés tizenegy saját javaslatot tartalmaz, ezekből kilencet iktatott az Európai Bizottság, melyek a következők:

  • EU-s ajánlás a kulturális és nyelvi sokféleség védelméért és előmozdításáért az Unióban
  • Támogatási programok biztosítása a nyelvi közösségek számára,
  • Nyelvi sokféleségi központ létrehozása
  • A támogatási programok módosítása úgy, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára elérhetőek legyenek
  • Kutatás a kisebbségek Európa szociális és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásának értékéről
  • Az állam nélküli kisebbségek (pl. romák) egyenlősége
  • Egységes európai szerzői jog, amely értelmében a szolgáltatásokhoz és közvetítésekhez anyanyelven lehessen hozzáférni
  • Szolgáltatói és hozzáférési szabadság az audiovizuális tartalmakhoz a kisebbségi régiókban
  • A kisebbségi közösségeket, médiát és örökségvédelmet támogató tevékenységek tömbösített felmentése.

 


Jövőbeni tervek, elvárások, programok, fontos dátumok

Az Európai Parlament nyilvános meghallgatásának kitűzése. A FUEN brüsszeli irodájának tájékoztatása szerint októberre tűznék ki a meghallgatást, de a parlament hivatalosan csak szeptemberben fog dönteni a pontos dátumról.

Az Európai Bizottság Közleményének kiadási kötelezettségét hat hónappal meghosszabbították.


A FUEN szerepe

Az Unió tagállamai különbözőképpen viszonyulnak a kisebbségvédelem kérdéséhez: egyes tagállamok nem ismerik el a területükön élő kisebbségeket, vagy nem foglalkoznak az ott élő kisebbségek jogos törekvéseivel. Más tagállamok felkarolják a kisebbségvédelem kérdését. A FUEN (Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) úgy gondolja, a kisebbségvédelem nem tartozhat kizárólag nemzeti hatáskörbe. Céljuk megerősíteni az Európa Tanács rendelkezésére álló jogi eszköztárát és szankcionálási mechanizmust, illetve elfogadtatni egy Európai Uniós szintű kisebbségvédelmi kerettörvényt. A FUEN szervezte a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát, ő teremtette meg az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok jogaiért indított polgári kezdeményezést, melyet 1,128,385 európai polgár írt alá, 11 EU-s tagállamban meghaladva a megadott nemzeti küszöböt. Az aláírásgyűjtő kampány új lendületet, erősebb európai jelenlétet kölcsönzött a szervezetnek. (Forrás itt: www.fuen.org )

Megszakítás