1 215 879-en írták alá a Minority SafePack polgári kezdeményezést

Minden idők legnagyobb európai kisebbségi kezdeményezésére teszünk pontot ma, az aláírásgyűjtési akció lezárásáig 1 215 879-en írták alá a Minority SafePack polgári kezdeményezést – jelentette be szerdán Flensburgból az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.

Vincze Loránt kiemelte az erdélyi magyar magyar közösség szerepét, Romániában gyűlt ki elsőként a kötelező kvóta. Hasonlóan jól szerepelt Magyarország és Szlovákia, ahol a magyar polgárok nagy számban írták alá a kezdeményezést. A FUEN elnöke ezt követően sorra megköszönte azoknak a tagszervezeteknek a munkáját, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy országukban átlépjék a minimális aláírásszámot. Közlése szerint további 80 ezer aláírás gyűlt össze olyan országokban, ahol nem teljesült a kvóta.

Elmondta, hogy jövő héten adják át az aláírásokat a nemzeti hatóságoknak, amelyeknek 3 hónap áll a rendelkezésükre ellenőrizni azokat, majd tovább 3 hónapja lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy a kiállított igazolásokat bevezesse a rendszerbe és párbeszédet kezdeményezzen a kezdeményezőkkel.

A szerző felvételei

A FUEN elnöke hangsúlyozta, hogy a Minority SafePack kezdeményezés egy olyan folyamat kezdete, amelyben az Európai Unió 50 millió nemzeti kisebbségi lakosa beleszólást kér az ügyei rendezésébe. “Arra kérjük, az EB-t, hogy kezdjen párbeszédet a FUEN-nel és arra kérjük a nemzeti parlamenteket, hogy mutassanak nyitottságot” – fogalmazott. Hozzátette: bízik abban, hogy ellenfeleik kisebbségben vannak európai szinten.

A múlté lesznek Katalóniában tapasztalt konfliktusok?

Hans-Heinrich Hansen, a polgári kezdeményező bizottság képviselője, a FUEN volt elnöke szerint az MSPI lehetőséget biztosított az európai kisebbségeknek megmutatni magukat. “Most bebizonyítottuk, hogy a kisebbségek az igazi európaiak. Amikor 2012-ben elindítottuk ezt a kisebbségi kezdeményezést összeállítottunk egy csomagot, amit letettünk az EB asztalára. A legnagyobb kihívás az volt, hogy meggyőzzük az EU-t, hogy elfogadja a felvetett ügyeket, hiszen első fázisban visszadobták a kezdeményezésünket” – fogalmazott Hans-Heinrich Hansen.

Elmondta, tudatában voltak annak, hogy erős szervezettel rendelkeznek, több mint 90 tagszervezettel, de annak is tudatában voltak, hogy az Európai Bizottsággal szembeni harcban gyengéknek számítanak. Ennek ellenére jogi útra terelték az ügyet, és 2016-ban megnyerték a pert.

Az aláírásgyűjtési akcióról beszélve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha még két hetet tartott volna az akció, akkor megközelítették volna a 2 millió aláírást is. “Meggyőződésem szerint ez az első lépés abba az irányba, hogy megerősődjön a régiók Európája. Remélem, hogy a múlté lesznek az olyan konfliktusok, amelyeket Katalóniában láthatunk, ahol börtönbe zárják a kisebbségi vezetőket” – zárta felszólalását Hans-Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke.

Kelemen: lakosságarányosan az első helyen vagyunk

Harmadikként, immár Kolozsvárról, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kapott szót. A Minority SafePack aláírásgyűjtési akció motorjának számító romániai magyar kisebbségi szervezet elnöke elmondta, 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalták, ezt tavaly év végéig teljesítették. Nem bízhatták másra a munkát, újabb célt tűztek ki maguk elé.

“A 303 695 romániai aláírás azért kiemelkedő eredmény, mert az első helyre sorolja Romániát, ha a magyar közösség nagyságát és az összegyűjtött aláírások arányát vesszük figyelembe. A magyar közösség egynegyede támogatta a kezdeményezést” – mutatott rá Kelemen Hunor szövetségi elnök. Nemcsak közel másfél millió romániai magyar ember, hanem egy 50 milliós európai közösség sikerének nevezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.

A politikus szerint az európai kampány hajtómotorjaként az elmúlt egy esztendőben bebizonyította: olyan szervezet ma az RMDSZ, amely képes összetett európai kampányt lebonyolítani. Mozgalmat alakítottak: az őshonos kisebbségek, a magyar emberek ügyét elvitték Európába.

“A mai nap ugyanakkor történelmi pillanat is, hiszen Európa történelmében soha nem álltak ilyen közel ahhoz, hogy az őshonos kisebbségeket védő törvényt alkossanak. Sokan kételkedtek, kishitűek voltak, és annak drukkoltak, hogy a Minority SafePack kezdeményezői ne legyenek sikeresek. Elkövettek mindent, hogy keresztbetegyenek. Az őshonos kisebbségek viszont rést ütöttek a falon, legyőzték a kishitűséget, bebizonyították erős a közösség, amely jogainak európai védelmet akar” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Köszönet a stábnak

Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott az aláíróknak, akik hittek a kezdeményezésben, a szervezőknek és kezdeményezőknek, az Ügyvezető Elnökségen működő kampánystábnak, amely az itthoni kampány mellett 13 európai országban segítette, adott esetben koordinálta a munkát, a szövetség helyi és megyei szervezeteinknek, aktivistáinknak, valamint a FUEN stábjának.

Kiemelte: ma azért beszélhetnek sikerről, mert erős, tettre kész partnerekre leltek a határon túli kisebbségi közösségek érdekvédelmi szervezeteiben – külön megemlítette a Magyar Közösség Pártját és a Vajdasági Magyar Szövetséget –, valamint Magyarországon a Rákóczi Szövetségben. Az őshonos kisebbségi közösség megtette a dolgát, kiállt a kezdeményezés mellett. A társadalmi támogatáshoz most politikai lobbit szereznek az Európai Unióban – mondta Kelemen Hunor.

Hogyan tovább?

Egy hónap áll a rendelkezésre az aláírások iktatásához a tagországokban. Az RMDSZ ezeket április 11-én iktatja a belügyminisztériumban – az online és papíralapú aláírásokat egyaránt. Legtöbb három hónapos ellenőrzésre számítanak a belügyminisztériumban, ahol igazolást állítnak ki.

A tagországokból begyűjtött igazolásokat átadják az Európai Bizottságnak, ahol legtöbb három hónapos ellenőrzés folyik. Az Európai Bizottságnak ezt követően kell állást foglalnia a kezdeményezésről. Ami bizonyos: Európa csak a 2019-as esztendő második felében, az európai parlamenti választást követően foglalkozik érdemben a jogalkotás kérdésével.

A Maszol kérdésére Kelemen Hunor elmondta, soha nem tagadták, hogy a Minority SafePack sikere erős Kárpát-medencei magyar érdek, de azt csak a kezdeményezés akadályozói mondhatják, hogy ez egy magyar ügy. “Európa jobbik felén évtizedekkel ezelőtt sikerült rendezni a nemzeti kisebbségek kérdését, csak nálunk maradt rendezetlen az ügy a kommunizmus miatt” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Forrás:maszol.ro

Megszakítás