A KISEBBSÉGEK LEHETNEK AZ EURÓPAI RÉGIÓK HAJTÓMOTORJAI
– SAJTÓKÖZLEMÉNY-FUEN
Az európai régiók kisebbségi vonatkozásait és a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben b
etöltött szerepét tárgyalta, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozta a FUEN csütörtökön és pénteken Brüsszelben lezajlott, Mélyen a régióba gyökerezve című konferenciája.
A rendezvényen, amelynek a Régiók Bizottsága volt a házigazdája, közel harminc európai kisebbségvédelmi szakember, politikus és döntéshozó szólalt fel –többek között Vincze Loránt FUEN-elnök, Borboly Csaba, a Régiók Bizottsága tagja, illetve Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselők.
„Az Európai Unióban 50 millió kisebbségi él, mindannyian egy-egy régiót tartanak otthonuknak, és erős regionális i
dentitással rendelkeznek. A FUEN feladata, hogy a régiókról, mint a kisebbségek szülőföldjéről, a kulturális és nyelvi sokféleség forrásáról beszéljen” – mondta el Vincze Loránt a FUEN brüsszeli konferenciáján.
A csütörtökön, Mélyen a régióba gyökerezve címmel kezdődött kétnapos konferenciának a Régiók Bizottsága a házigazdája. A rendezvény az európai régiók kisebbségi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, a regionalizmus kisebbségi érdekérvényesítésben betöltött szerepét tárgyalja, illetve a kisebbségi régiók közti együttműködés bátorítását célozza.
A FUEN a régiókban és tagállamokban élő kisebbségeket képviseli, célja pedig a kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumának létrehozása, ennek első lépése a mostani konferencia, mondta el megnyitójában a FUEN elnöke.
„Európában a régiók az együttműködés legeredményesebb formái. A kisebbségi közösségek hozzájárulása látók azonbanméltánytalanul keveset beszélünk, és túl kevés szó esik arról is, hogyan lehetne jobban hasznosítani a kisebbségek jelenléte által biztosított lehetőségeket a gazdaság és társadalom fejlődése érdekében. Ezért döntött úgy a FUEN, hogy ideje tenni ezügyben, és ezért fordultunk az európai régiókat tömörítő intézményhez, a Régiók Bizottságához” – számolt be az európai kisebbségek ernyőszervezetének vezetője.
A konferenciát felvezető előadásában Vincze Loránt kiemelte a kisebbségek jelenlétét a fejlődés és együttműködés érdekében felhasználó régiók, mint Dél-Tirol vagy a német-dán határvidék példáját, ugyanakkor bírálta, hogy egyes országok a közigazgatási régiók határait a történelmi, földrajzi, etnikai realitásokat figyelmen kívül hagyva húzták meg.
„A regionális politikák újragondolása a Minority SafePack polgári kezdeményezésünk egyik alapeleme. Azt kérjük az Európai Uniótól, hogy módosítsa a regionális alapok közös rendelkezéseit oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek védelme, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség népszerűsítése bekerüljön a tematikus célkitűzések sorába” – emlékeztetett beszédében Vincze Loránt.
„Úgy gondolom, mi, Székelyföldön élő magyarok, érték vagyunk Románia számára, egy olyan érték, amelyre vigyázniuk kell, mint minden más nemzeti kincsre” – mondta Borboly Csaba a Hozzáadott érték – a kisebbségi közösségek hozzájárulása a társadalmi és gazdasági fejlődéshez az Európai Unióban panelbeszélgetésen. A Hargita Megyei Tanács elnöke az eltérő identitást mint vonzerőt emelte ki: Székelyföld, ahol a romániai magyar
kisebbség többséget képez, Románia egyik vonzereje, így a kisebbségi jogok, az identitásvédelem számos olyan intézkedést kell hogy jelentsen, amely a fiatalok itthon boldogulását segíti, vagy hazatérését ösztönzi, mert az identitásvédelem egyik legfontosabb pillére a szülőföldön maradás. Székelyföld egyik gazdasági motorja a turizmus lehet. Ugyanakkor a turizmus az a gazdasági ágazat, amely a többség-kisebbség közötti toleranciának a példája: a Székelyföldre látogató turisták 85 százaléka belföldi, román ajkú, ami biztató a többség és kisebbség közti bizalomépítésben. A megyeelnök hangsúlyozta, ez így önmagában nem elég, szükség van a gazdaságélénkítő intézkedéseken túl sok más, kultúrát, szociális és egészségügyi ellátást, oktatást, ifjúságot célzó intézkedésre, amely részben kompenzálni tudja a hazai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget, és fiataljainkat arra készteti, hogy szülőföldjükön, alkotóképességük és tudásuk hasznosításával teremtsék meg a jövendőbeli családjuk alapjait, és nem a nyugati országokban.
A panelben Mikel Irujo Amezaga a baszk nyelvet és a közösségi vállalkozásokat nevezte meg Navarra sponyolországi régió sikerének kulcsaként, Jens A. Christiansen a német-dán határr
égióban működő sikerprogramokat ismertette, amelyekben kulcsszerepe van a ksiebbségeknek, Davide Zaffi pedig kifejtette: Dél-Tirolban az anyanyelvet nem egy megprzendő értékként kezelik, hanem mindennek az alapjaként: nincs olyan területeaz életnek, ahol a nyelvi szempontokat ne kellene figyelembe venni – fogalmazott.
Magyar Anna, a Csongrád megyei tanács alelnöke kifejtette: a kisebbségek Európa-szerte hozzjárulnak régióikban a kultúrához, az épített örökség megőrzéséhez, a turizmus hajtómotorjai lehetnek. Sajnos gyakran előfordul, hogy bár a helyi és regionális döntéshozók támogatják a térség fejlődését szolgáló kisebbségi törekvéseket, de országos szintről akadályozzák meg azokat – hívta fel a figyelmet Magyar Anna, Kovászna megyét hozva fel példának, ahol a regionális vezetők nem rendelkeznek elegendő politikai erővel, illetve az országos költségvetés nem biztosít forrásokat a többnyelvűség gyakorlatba ültetésére.
A kisebbségi és kisebbségbarát régiók panelvitája Sógor Csaba bevezetőjével indult. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elmondta, az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek megmaradásának, megerősödésének és gyarapodásának feltétele a többséggel való megegyezés, amihez párbeszéd szükséges. „Jogi és intézményes garanciák nélkül nem létezik tartósan békés együttélés a többség és kisebbség között, ezeket viszont csak a párbeszéd útján lehet kialakítani” – mondta. Hozzátette: sajnos nem minden európai országban történt meg a megegyezés.
Sógor Csaba szerint elfogadhatatlan a párbeszéd teljes elutasítása és a problémák szőnyeg alá söprése: „ezt teszik például a román állam intézményei, akik nem vesznek tudomást a magyarok párbeszédre való felhívásáról, miközben azt mondják itt az Európai Parlamentben is, hogy megnyugtatóan rendezték a nemzeti kisebbségek kérdését.” Sógor Csaba úgy vélekedett, azért fontos a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés, mert éppen arról szól, azt próbálja elérni, hogy ott, ahol nem sikerült párbeszédet kialakítani, ott az európai intézmények – az Európai Bizottság és az Európai Parlament – lépjenek közbe és emeljék napirendre a kisebbségi kérdést.
„Meg vagyok győződve arról, hogy a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampánya sikerrel fog járni, és az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek határidőre összegyűjtik azt az egymillió aláírást, amellyel nyomatékosítják elvárásukat, hogy az EU ránk, kisebbségi tagjaira is odafigyeljen” – hangsúlyozta Winkler Gyula a konferencián. Az EP-képviselő hozzátette: elvárják, hogy az Európai Bizottság valósítsa meg a Minority Safe Pack szövegében leírt kezdeményezéseket, létrehozva ezáltal a nemzeti kisebbségekről szóló keretszabályozást.
„A FUEN kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen az az ernyőszervezet, amely összefogja az Európában élő nemzeti és nyelvi kisebbségeket, ezért az MSPI sikerre vitele után arra kell törekednünk, hogy az Európai Parlament és általában az uniós intézmények ismerjék el a FUEN hivatalos konzultatív szerepkörét kisebbségi kérdéseket illetően. Az Európai Bizottságtól azt is elvárjuk, hogy olyan uniós finanszírozási programokat dolgozzon ki, amelyek a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és a helyi fejlesztések területén támogatják a kisebbségi közösségeket, hogy megőrizhessék identitásukat, és kiszámítható jövőt építhessenek szülőföldjükön a következő nemzedékek számára is. Nagyon hasznos lenne egy olyan támogatási program, amely abban segítené a FUEN-t és a kisebbségi szervezeteket, hogy nyelvi és kisebbségi központok hálózatát építsék ki és működtessék azokban a régiókban, ahol erre igény van” – javasolta Winkler Gyula. Az EP-képviselő előadásában arról is beszélt, hogy milyen lehetőségek vannak a határokon átívelő együttműködésekben a kisebbségek számára.
A rendezvényt a Régiók Bizottsága elnöke, Karl-Heinz Lambertz beszéde zárta. A belgiumi német nyelvi közösségbe tartozó politikus, aki a Minority SafePack polgári kezdeményező bizottságának is tagja, nem rejtette véka alá, hogy problémái adódtak abból, hogy a FUEN konferenciája a Régiók Bizottságánál zajlik: elmondása szerint két nemzeti küldöttség is magyarázatot kért tőle emiatt. A testület elnöke elmondta: nem zárkózhatnak el a kényes kérdések megvitatásától, a FUEN pedig mindig hiteles partnernek számított, amely képes párbeszédet kezdeményezni. Lambertz annak az ötletét is felvetette, hogy a Régiók Bizottságán belül a ksiebbségi tagok alakítsanak egy interregionális munkacsoportot, ugyanakkor a Minority SafePack fontosságát is hangsúlyozta.