A tan\u00e1cskoz\u00e1s els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben Dr. Roberta Medda-Windischer<\/em> kutat\u00f3 tartott felvezet\u0151 el\u0151ad\u00e1st a t\u00f6rt\u00e9nelmi-nyelvi kisebbs\u00e9gek (\u0151shonos) helyzet\u00e9r\u0151l, a f\u0151bb kih\u00edv\u00e1sokr\u00f3l, j\u00f6v\u0151beni kil\u00e1t\u00e1saikr\u00f3l a migr\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal \u00e9rintett auton\u00f3m ter\u00fcleteken, mint Flandria, Katal\u00f3nia, D\u00e9l-Tirol, Sk\u00f3cia, Baszkf\u00f6ld. Ezen ter\u00fcletek egy r\u00e9sze m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta befogad bev\u00e1ndorl\u00f3kat, m\u00edg m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket csak most \u00e9rinti a migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m. Az \u0151shonos kisebbs\u00e9gek l\u00e9te m\u00e9g komplexebb\u00e9 teszi a migr\u00e1ci\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9t. Sz\u00e1mos esetben elt\u00e9r\u0151 az \u0151shonos kisebbs\u00e9gek \u00e9s a migr\u00e1ns n\u00e9pess\u00e9g \u00e9rdeke. Az \u00faj kisebbs\u00e9gek megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1lhat egy-egy \u0151shonos kisebbs\u00e9g \u00e9s az \u00e1llami szint k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat. Fontos k\u00e9rd\u00e9s, hogy hogyan lehet az \u0151shonos \u00e9s \u201e\u00faj\u201d kisebbs\u00e9gek \u00e9rdekeit \u00f6sszeegyeztetni.<\/p>\n \n A tan\u00e1cskoz\u00e1s m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben eszmecser\u00e9t folytattak az Kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi Keretegyezm\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cshoz beny\u00fajtott Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l \u00e9s Ukrajn\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jelent\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n \n Kelemen Hunor<\/em>, a Rom\u00e1niai Magyar Demokrata Sz\u00f6vets\u00e9g (RMDSZ) eln\u00f6ke ismertette, hogy az RMDSZ k\u00e9t \u00e1rny\u00e9kjelent\u00e9st ny\u00fajtott be: egyik az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs Kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi Keretegyezm\u00e9ny\u00e9nek rom\u00e1niai\u00a0gyakorlatba \u00fcltet\u00e9s\u00e9re vonatkozik, a m\u00e1sik pedig a Kisebbs\u00e9gi Nyelvek Eur\u00f3pai Az RMDSZ a saj\u00e1t jelent\u00e9s\u00e9t eljuttatta az ET-nek. Tapasztalatuk szerint Rom\u00e1nia olyan \u00faj m\u00f3dszereket, eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1l a kisebbs\u00e9gi jogok megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9re. P\u00e9ld\u00e1ul b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00edt\u00e9letek hossz\u00fa sora korl\u00e1tozza az etnikai, nemzeti szimb\u00f3lumok haszn\u00e1lat\u00e1t (sz\u00e9kely z\u00e1szl\u00f3), ugyanakkor m\u00e1s identit\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek haszn\u00e1lhatj\u00e1k saj\u00e1t jelk\u00e9peiket. Kelemen al\u00e1h\u00fazta, Rom\u00e1nia er\u0151s region\u00e1lis identit\u00e1sokkal rendelkez\u0151 \u00e1llam. B\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00edt\u00e9leteken kereszt\u00fcl tagadj\u00e1k meg azt is, hogy \u201eSz\u00e9kelyf\u00f6ld\u201d megnevez\u00e9st szerepeltet\u0151 sz\u00e9kelyf\u00f6ldi civil szervezeteket, vagy gazdas\u00e1gi t\u00e1rsas\u00e1gokat bejegyezzenek.\u00a0 A jelent\u00e9sben, ahol kifog\u00e1st emelnek, ott javaslatot is terjesztenek el\u0151. Kor\u00e1bban politikai d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett arr\u00f3l (t\u00f6rv\u00e9nybe foglalt\u00e1k), hogy lehets\u00e9ges az anyanyelvi oktat\u00e1s eg\u00e9szen az \u00f3vod\u00e1t\u00f3l egyetemig. Ugyanakkor tov\u00e1bbra sincs magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Orvosi \u00e9s Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti Egyetemen, holott 2012 \u00f3ta hat\u00e1lyos \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes a t\u00f6rv\u00e9ny. A kisebbs\u00e9gi jogok v\u00e9delme Rom\u00e1ni\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r politikai d\u00f6nt\u00e9s, majd jogalkot\u00e1s (t\u00f6rv\u00e9nybe kell foglalni). Kelemen Hunor a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi katolikus gimn\u00e1zium p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t is felhozta, amelynek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t most az \u00fcgy\u00e9szs\u00e9g akarja felf\u00fcggeszteni. Ez mutatja, hogyan lehet ellehetetlen\u00edteni egy kisebbs\u00e9gi iskol\u00e1t.\u00a0 A b\u00edr\u00f3s\u00e1gi anyanyelvi haszn\u00e1latot sem teszik lehet\u0151v\u00e9, b\u00e1r ezt az alkotm\u00e1ny el\u0151\u00edrja, \u00edgy s\u00e9r\u00fcl az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1shoz val\u00f3 jog. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben az anyanyelv haszn\u00e1lat miatt tagadtak meg ell\u00e1t\u00e1st, a gy\u00f3gyszereket sem feliratozz\u00e1k. \u00a0\u201eA k\u00f6zigazgat\u00e1sban \u201eamit a t\u00f6rv\u00e9ny nem \u00edr el\u0151, azt tiltja\u201d elvet alkalmazz\u00e1k. A 20 sz\u00e1zal\u00e9kos nyelvhaszn\u00e1lati k\u00fcsz\u00f6b eset\u00e9ben, ha a t\u00f6rv\u00e9ny 20 sz\u00e1zal\u00e9k f\u00f6l\u00f6tt teszi k\u00f6telez\u0151v\u00e9 a k\u00f6zigazgat\u00e1sban a k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9get, a k\u00e9tnyelv\u0171 feliratokat, akkor ezt 20 sz\u00e1zal\u00e9k alatt tilos alkalmazni. A Kisebbs\u00e9gi Nyelvek Eur\u00f3pai Chart\u00e1j\u00e1t Rom\u00e1nia 2007-ben ratifik\u00e1lja, 12 \u00e9vvel az al\u00e1\u00edr\u00e1st k\u00f6vet\u0151en. 2011 \u00f3ta ennek alkalmaz\u00e1sa is akadozik. A Charta \u00e1ltal lefedett ter\u00fcltek szinte mindegyik\u00e9n jogs\u00e9rt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9ni. A t\u00f6megt\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s \u00e9s kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9r\u0151l is ismertetett p\u00e9ld\u00e1t Kelemen Hunor: b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00edt\u00e9letek tiltj\u00e1k, hogy az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n magyar nyelv\u0171 \u00edrott sajt\u00f3t t\u00e1mogassanak, ezek megjelen\u00e9s\u00e9t csak akkor teszik lehet\u0151v\u00e9, ha rom\u00e1n nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1s k\u00eds\u00e9ri. Kult\u00fara ter\u00e9n pedig az elm\u00falt h\u00e1rom-n\u00e9gy \u00e9vben cs\u00f6kkent a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si forr\u00e1s. Mi t\u00f6rt\u00e9nik 27 \u00e9v ut\u00e1n ebben a K\u00f6z\u00e9p-Kelet-eur\u00f3pai \u00e1llamban? Mi\u00e9rt fordul meg, mi\u00e9rt t\u00e9r le Rom\u00e1nia arr\u00f3l az \u00fatr\u00f3l, amelyen az Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 csatlakoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en elindult?<\/p>\n \n Ezt k\u00f6vet\u0151en az ukrajnai helyzetet vitatt\u00e1k meg: el\u0151sz\u00f6r Csernicsk\u00f3 Istv\u00e1n<\/em>, a k\u00e1rp\u00e1taljai II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola Filol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je sz\u00e1molt be a k\u00e1rp\u00e1taljai multi etnikus \u00e9s multikultur\u00e1lis ter\u00fcletekr\u0151l, ahol sz\u00e1mos esetben korl\u00e1tozz\u00e1k az anyanyelv haszn\u00e1latot, majd Darcsi Karolina<\/em>, a K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar Kultur\u00e1lis Sz\u00f6vets\u00e9g (KMKSZ) politikai, kommunik\u00e1ci\u00f3s titk\u00e1ra fejtette ki v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t az ukrajnai helyzetr\u0151l.<\/p>\n Csernicsk\u00f3 Istv\u00e1n<\/em> elmondta, hogy az \u00e1rny\u00e9kjelent\u00e9st 2016 j\u00fanius\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, azonban ny\u00e1r \u00f3ta sok minden t\u00f6rt\u00e9nt. Ukrajn\u00e1 Darcsi Karolina <\/em>aggaszt\u00f3nak \u00e9s vesz\u00e9lyesnek nevezte a folyamatokat. Ukrajna n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek 20%-a tekinthet\u0151 nemzeti kisebbs\u00e9gnek. Ha felf\u00fcggesztik a nyelvi t\u00f6rv\u00e9nyt, az kaotikus \u00e1llapotokat id\u00e9zhet el\u0151: nem lesz, ami szab\u00e1lyozza a nyelvhaszn\u00e1lat k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A keleti ter\u00fcleteken ez h\u00e1bor\u00fahoz vezetett. Egy uni\u00f3s tags\u00e1ggal as <\/p>\n <\/p>\n![\"DSC_0870\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/11\/DSC_0870.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/a>Chart\u00e1j\u00e1nak rom\u00e1niai alkalmaz\u00e1s\u00e1ra. Rom\u00e1nia k\u00e9t \u00e9ves k\u00e9s\u00e9ssel, 2016 febru\u00e1rj\u00e1ban ny\u00fajtotta be a Kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi Keretegyezm\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cshoz, mindez azt mutatja, hogy Rom\u00e1nia nem veszi komolyan saj\u00e1t \u00e9s a nemzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9sekben elfogadott v\u00e1llal\u00e1sait sem. Az RMDSZ szerint a jelent\u00e9s alapvet\u0151en hamis k\u00e9pet sugall a kisebbs\u00e9gi jogok, illetve az anyanyelvhaszn\u00e1lat rom\u00e1niai helyzet\u00e9r\u0151l, ez\u00e9rt \u00e1rny\u00e9kjelent\u00e9st k\u00e9sz\u00edtettek err\u0151l, illetve a Kisebbs\u00e9gi Nyelvek Eur\u00f3pai Chart\u00e1j\u00e1nak rom\u00e1niai alkalmaz\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 jelent\u00e9sr\u0151l is. Ebben cikkelyenk\u00e9nt k\u00f6vetik a Chart\u00e1t \u00e9s p\u00e9ld\u00e1kat mutatnak be, amelyek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k, hogy Rom\u00e1ni\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 2011 ut\u00e1n, rendszeresen s\u00e9r\u00fcl a kisebbs\u00e9gi jogok alkalmaz\u00e1sa, megs\u00e9rtik az elfogadott t\u00f6rv\u00e9nyeket \u00e9s azokat a nemzetk\u00f6zi szerz\u0151d\u00e9seket, egyezm\u00e9nyeket, amelyeket a rom\u00e1n parlament ratifik\u00e1lt a \u201990-es, illetve a 2000-es \u00e9vekben. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a Kisebbs\u00e9gi Chart\u00e1t Rom\u00e1nia al\u00e1\u00edrja 1995-ben, de csak 2007-ben ratifik\u00e1lja, \u00e9s 2008-ban l\u00e9p \u00e9letbe. A jelent\u00e9sek c\u00e9lja bemutatni azt, hogy 2003-as alkotm\u00e1nym\u00f3dos\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Rom\u00e1nia nem fogadta el azt a kisebbs\u00e9gek jog\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt, amelyre \u00edg\u00e9retet tett, \u00e9s amelyet a kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi keretegyezm\u00e9ny bizonyos \u00e9rtelmez\u00e9s szerint el\u0151 is \u00edr.<\/p>\n<\/a>ban komoly visszal\u00e9p\u00e9s tapasztalhat\u00f3 a kisebbs\u00e9gi jogok v\u00e9delme ter\u00e9n. Ukrajna 1999-ben ratifik\u00e1lta a Kisebbs\u00e9gi \u00e9s Region\u00e1lis Nyelvek Chart\u00e1j\u00e1t, ezt a t\u00f6rv\u00e9nyt az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g f\u00e9l \u00e9v m\u00falva, hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyezte. A k\u00f6vetkez\u0151 ratifik\u00e1ci\u00f3ra 2003-ban ker\u00fclt sor, de csak 2006-ban l\u00e9phetett \u00e9letbe a Charta. 1999-hez k\u00e9pest 2003-ban jelent\u0151sen sz\u0171k\u00edtett\u00e9k a lehet\u0151s\u00e9geket, az\u00f3ta ez a trend tov\u00e1bb folytat\u00f3dik. 2016 nyara \u00f3ta sok minden t\u00f6rt\u00e9nt: Janukovics buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en r\u00f6gt\u00f6n elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a 2012-ben meghozott nyelvt\u00f6rv\u00e9nyt. Ezt Oroszorsz\u00e1g \u00fcr\u00fcgyk\u00e9nt haszn\u00e1lta fel. Ukrajn\u00e1ban a nyelvi k\u00e9rd\u00e9s igen \u00e1tpolitiz\u00e1lt. V\u00e9g\u00fcl 2014-ben az akkori ideiglenes \u00e1llameln\u00f6k ezt m\u00e9gsem \u00edrta al\u00e1, jelenleg az Alkotm\u00e1nybizotts\u00e1g vizsg\u00e1lja, hogy alkotm\u00e1ny ellenes-e a 2012-ben elfogadott t\u00f6rv\u00e9ny, mindez jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171 egy kedvez\u0151tlen trend ir\u00e1ny\u00e1ba. 2015 \u00faj, \u00e1llami tisztvisel\u0151kre vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny, amely megtiltja a tisztvisel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra region\u00e1lis vagy kisebbs\u00e9g nyelvhaszn\u00e1latot. Ez ellentmond\u00e1sos a Charta rendelkez\u00e9seivel. A 25 \u00e9ves Ukrajna m\u00e9g mindig nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy kisebbs\u00e9gi k\u00e9pvisel\u0151i a kisebbs\u00e9gi iskol\u00e1kban tanulhassanak. Az egyetemi felv\u00e9teliken k\u00f6telez\u0151 az ukr\u00e1n nyelvvizsga, amelyen 8-10 % megbukik, a magyar iskol\u00e1ban tanul\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt ez az ar\u00e1ny 30-60% k\u00f6z\u00f6tti. Ez a kisebbs\u00e9gek h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se. Mi\u00e9rt nem lehet ukr\u00e1nul megtanulni kisebbs\u00e9gi iskol\u00e1kban? M\u00edg az ukr\u00e1n iskol\u00e1kban \u00e9retts\u00e9giig 1620 \u00f3r\u00e1ban tanulnak ukr\u00e1nul, addig a magyar iskol\u00e1kban csak 500 \u00f3r\u00e1ban. A vizsgak\u00f6vetelm\u00e9nyek mindenkinek egys\u00e9gesek, anyanyelvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Ez h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s. Ezen probl\u00e9m\u00e1ra v\u00e1laszul az oktat\u00e1si miniszt\u00e9rium meg akarja sz\u00fcntetni a region\u00e1lis nyelven foly\u00f3 oktat\u00e1st. Az Alkotm\u00e1ny \u00e9s a nyelvt\u00f6rv\u00e9ny is kimondja, hogy a kisebbs\u00e9geknek joga van anyanyelv\u00e9n tanulni.<\/p>\n<\/a>pir\u00e1l\u00f3 orsz\u00e1gban nagyon fontos lenne a kisebbs\u00e9gi jogok v\u00e9delme \u00e9s tiszteletben tart\u00e1sa.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Jelenleg a nyelvt\u00f6rv\u00e9ny alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e1ltali vizsg\u00e1lata zajlik, vannak, akik formai okokra akarj\u00e1k megsz\u00fcntetni. A tartalm\u00e1t illet\u0151en az\u00e9rt kritiz\u00e1lj\u00e1k, mert a kisebbs\u00e9gi \u00e9s region\u00e1lis nyelvek biztos\u00edt\u00e1sa miatt h\u00e1tt\u00e9rbe szorulhat az \u00e1llamnyelv.\u00a0 A 2012-es nyelvt\u00f6rv\u00e9ny sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 jogokat biztos\u00edtana a kisebbs\u00e9geknek, azonban ez a jogszab\u00e1ly sem lett v\u00e9grehajtva teljesen. Darcsi<\/em> szerint eddig legal\u00e1bb pap\u00edron garant\u00e1lt\u00e1k a jogokat, most m\u00e1r onnan is szeretn\u00e9k elt\u00f6r\u00f6lni. Az ukr\u00e1n ombudsman is alkotm\u00e1nyellenesnek tartan\u00e1 a nyelvt\u00f6rv\u00e9ny elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t. Eur\u00f3pai szint\u0171 kisebbs\u00e9gv\u00e9delemre lenne sz\u00fcks\u00e9g Ukrajn\u00e1ban is. A kisebbs\u00e9gi nyelvhaszn\u00e1lat elt\u00f6rl\u00e9se els\u0151sorban nem a 150-200 ezer f\u0151s magyars\u00e1g, hanem a j\u00f3val nagyobb sz\u00e1m\u00fa orosz kisebbs\u00e9g jogainak csorb\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul.<\/p>\n