http:\/\/web.greensefa.streamovations.be\/index.php\/event\/stream\/clone-of-830-respecting-linguistic-diversity-language-discrimination-in-the-eu<\/a><\/p>\n https:\/\/www.facebook.com\/events\/935043269948258<\/a><\/p>\n http:\/\/web.greensefa.streamovations.be\/index.php\/event\/stream\/respecting-linguistic-diversity-language-discrimination-in-the-eu<\/a><\/p>\n j\u00fanius 1-\u00e9n ker\u00fclt sor az ELEN[1]<\/a> (European Language Equality Network – Eur\u00f3pai Nyelvek Egyenl\u0151s\u00e9ge H\u00e1l\u00f3zat), a Z\u00f6ldek\/Eur\u00f3pai Szabad Sz\u00f6vets\u00e9g (Verts\/ALE), valamint az Egys\u00e9ges Eur\u00f3pai Baloldal\/\u00c9szaki Z\u00f6ld Baloldal (GUE\/NGL) k\u00e9pvisel\u0151csoport k\u00f6z\u00f6s szervez\u00e9s\u00e9ben \u201eA nyelvi soksz\u00edn\u0171s\u00e9g tiszteletben tart\u00e1sa\u201d c\u00edm\u0171 konferenci\u00e1ra.<\/p>\n A konferenci\u00e1t Liadh N\u00ed Riada<\/em> (GUE\/NGL, \u00cdrorsz\u00e1g) nyitotta meg, aki elmondta, \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte, hogy \u00edr\u00fcl besz\u00e9lhet, amit sajnos sokszor nem tehet meg az Eur\u00f3pai Parlament (EP) plen\u00e1ris \u00fcl\u00e9sen sem. Sz\u00e1m\u00e1ra az \u00edr nyelv haszn\u00e1lata nem csak politikai, hanem szem\u00e9lyes k\u00e9rd\u00e9s is. Sok nyelv l\u00e9tezik Eur\u00f3p\u00e1ban, nem el\u00e9g csak a nyelvek megment\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1lni, azokat fejleszteni, er\u0151s\u00edteni is kell, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy t\u00e9nylegesen megmaradjanak.<\/p>\n <\/p>\n Josep-Maria Terricabras<\/em> (Z\u00f6ldek, Spanyolorsz\u00e1g) abban mindenki \u00a0<\/em><\/p>\n Davyth Hicks<\/em>, az ELEN f\u0151titk\u00e1ra al\u00e1h\u00fazta, hogy igazs\u00e1got kellene szolg\u00e1ltatni a nyelveknek, meg kellene sz\u00fcntetni a nyelvi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st. 2016-ban a nyelvi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s teljesen elfogadhatatlan, ez ellen minden lehets\u00e9ges eszk\u00f6zzel fel kell l\u00e9pni.<\/p>\n \u00a0<\/em><\/p>\n Felvezet\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban Josu Juaristi Abaunz<\/em> (GUE\/NGL, Spanyolorsz\u00e1g) szerint nagyon nagy sz\u00fcks\u00e9g van az ilyen tal\u00e1lkoz\u00f3kra, sajnos nagyon messze vagyunk m\u00e9g a nyelvek egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e1t\u00f3l. Baszkf\u00f6ld\u00f6n a mai napig sz\u00e1mos probl\u00e9ma \u00e1ll fenn (p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6zoktat\u00e1s nyelv\u00e9vel) a nyelvhaszn\u00e1lattal kapcsolatosan. Jordi Sebastia<\/em> (Z\u00f6ldek, Spanyolorsz\u00e1g) felh\u00edvta a figyelmet, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyrendszerek saj\u00e1toss\u00e1ga miatt a sz\u00fcl\u0151k gyakran feladj\u00e1k, hogy egy-egy nyelvet haszn\u00e1ljanak. A valenciai nyelv nem teljesen ugyanaz, mint a katal\u00e1n, mint ahogyan a flamand nyelv sem teljesen azonos a hollanddal. mindenkit megillet a jog, hogy azt a nyelvet haszn\u00e1lja, azon a nyelven \u00e9ljen, amelyet a legjobban ismer. Ramon Tremosa i Balcells<\/em> (Liber\u00e1lisok \u00e9s Demokrat\u00e1k Eur\u00f3pai Sz\u00f6vets\u00e9ge., Spanyolorsz\u00e1g) nem szereti a kisebbs\u00e9gi nyelvek elnevez\u00e9st, mert ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban egy besorol\u00e1st jelent. Katal\u00e1n focicsapatnak 5 milli\u00f3 (katal\u00e1n nyelv\u0171) twitter oldal\u00e1nak k\u00f6vet\u0151je van, am <\/p>\n Liadh N\u00ed Riada<\/em> egyet\u00e9rtett azzal, hogy nem kellene a kisebbs\u00e9gi nyelv sz\u00f3haszn\u00e1latot prefer\u00e1lni, \u0151k \u00cdrorsz\u00e1gban erre kifejezetten \u00fcgyelnek, mivel \u0151k nem kisebbs\u00e9g. A kisebbs\u00e9gi nyelv terminol\u00f3gia egy al\u00e1rendelt, nem egyenjog\u00fa szerepet sugall mindenki sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n <\/p>\n Conch\u00far \u00d3 Giollag\u00e1in<\/em> (Soillse, Oilthigh na G\u00e0idhealtachd agus nan Eilean) a kisebbs\u00e9gi nyelvek l\u00e1thatatlann\u00e1 t\u00e9tel\u00e9r\u0151l sz\u00e1molt be. A kisebbs\u00e9gi nyelvek napjainkra vesz\u00edtenek erej\u00fckb\u0151l, \u00e9s egyre kev\u00e9ss\u00e9 tudj\u00e1k megv\u00e9deni magukat. Az anyanyelvhaszn\u00e1lat alapvet\u0151 emberi jogok r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. V\u00e9lem\u00e9nye szerint proakt\u00edvan kell fell\u00e9pni, els\u0151sorban szoci\u00e1lis sze <\/p>\n Davyth Hicks <\/em>r\u00f6viden ismertette az ELEN c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit, 44 nyelvet k\u00e9pviselnek Eur\u00f3pa szerte. A nyelvi jogok korl\u00e1toz\u00e1sa k\u00f6zvetett \u00e9s k\u00f6zvetlen diszkrimin\u00e1ci\u00f3t jelent. Az EU keveset tesz a kisebbs\u00e9gi nyelvet haszn\u00e1l\u00f3k\u00e9rt, ami elfogadhatatlan. Miquel Strubell<\/em> (Linguapax International[2]<\/a>) a nyelvhaszn\u00e1l\u00f3k jogair\u00f3l besz\u00e9lt. Strubell <\/em>szerint sokan \u00fagy v\u00e9lik, hogy a kisebbs\u00e9gi nyelvet haszn\u00e1l\u00f3k legnagyobb v\u00e9delm\u00e9t a kisebbs\u00e9gi \u00e9s region\u00e1lis nyelvekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 charta jelenti, azonban \u0151 vitatja ezt, mivel a charta nem ad teljes k\u00f6r\u0171 v\u00e9delmet, ez egy j\u00f3 keretet biztos\u00edt csak a jogszab\u00e1lyok sz\u00e1m\u00e1ra. Az anyanyelv haszn\u00e1lat az identit\u00e1s r\u00e9sze. EBESZ aj\u00e1nl\u00e1sok[3]<\/a> fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s azok \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9t hangs\u00falyozta. A nyelvhaszn\u00e1lat szem\u00e9lyes jog \u00e9s nem egy kisebbs\u00e9ghez tartoz\u00f3 kollekt\u00edv jog.<\/p>\n \u00a0<\/em><\/p>\n Ronan \u00d3 Domhnaill,<\/em> \u00edr nyelvi biztos[4]<\/a> az \u00edr nyelv v\u00e9delm\u00e9t ismertette. Domhnaill <\/em>besz\u00e1molt az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9v teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9r\u0151l. 2004-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre a hivatalt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az \u00edr \u00e1llam megfelel\u0151 sz\u00ednvonal\u00fa szolg\u00e1ltat\u00e1st tudjon ny\u00fajtani az \u00edr nyelvet haszn\u00e1l\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re. Egyik legfontosabb feladatuk, hogy kivizsg\u00e1lj\u00e1k a probl\u00e9m\u00e1s eseteket.<\/p>\n <\/p>\n Ferran Suay,<\/em> az ELEN szervezet aleln\u00f6ke, a nyelvi fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gr\u0151l tartott vitaind\u00edt\u00f3t. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a rasszizmust felv\u00e1ltotta a kultur\u00e1lis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s. Kultur\u00e1lis \u00e9s nyelvi fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g tapasztalhat\u00f3 sz\u00e1mos orsz\u00e1gban. Suay <\/em>szerint a nyelv az emberi elme egyik legmagasabb szint\u0171 term\u00e9ke. Genetikailag nagyon hasonl\u00f3 az emberis\u00e9g, m\u00e9gis teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvek fejl\u0151dtek ki, amelyek ugyanazt a kommunik\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1t ad\u00f3 funkci\u00f3t t\u00f6ltik be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben.<\/p>\n <\/p>\n Ezt k\u00f6vet\u0151en esettanulm\u00e1nyok ker\u00fcltek bemutat\u00e1sra. A Rom\u00e1niai \u00e9s Szlov\u00e1kiai magyar nyelvi k\u00e9rd\u00e9seken t\u00fal breton, katal\u00e1n, \u00edr, walesi, baszk, occit\u00e1n, gal\u00edciai eseteket ismertettek a szak\u00e9rt\u0151k. Fiala J\u00e1nos<\/em>, a Szlov\u00e1kiai Magyarok <\/p>\n <\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 szekci\u00f3ban kisebbs\u00e9gi \u00e9s region\u00e1lis nyelvi jogok eur\u00f3pai illetve nemzetk\u00f6zi jogi vonatkoz\u00e1s\u00e1t vitatt\u00e1k meg. Iryna Ulasiuk<\/em>, EBESZ Nemzeti kisebbs\u00e9gek f\u0151biztosa jogi tan\u00e1csad\u00f3ja r\u00f6viden bemutatta a hivatal m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s elmondta, hogy napi munk\u00e1juk sor\u00e1n hogyan reag\u00e1lnak egy-egy nyelvi jogs\u00e9rt\u00e9sre. A hivatalt 1992ben alap\u00edtott\u00e1k azzal a c\u00e9llal, hogy korai figyelmeztet\u0151rendszert alak\u00edtsanak ki. Ulasiuk <\/em>kiemelte, hogy a nyelvhaszn\u00e1lat az identit\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. <\/em>Az EBESZ orsz\u00e1g egy r\u00e9sz\u00e9ben probl\u00e9ma tapasztalhat\u00f3 a nyelvhaszn\u00e1lattal kapcsolatosan. Megfelel\u0151 egyens\u00falyt kell teremteni az \u00e1llamnyelv prom\u00f3t\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a kisebbs\u00e9gi nyelvek k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e1llami nyelv ismerete el\u0151nyt jelenthet a kisebbs\u00e9gi anyanyelvvel b\u00edr\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is, ugyanakkor az \u00e1llami nyelv nem akad\u00e1lyozhatja a kisebbs\u00e9gi vagy region\u00e1lis nyelvet haszn\u00e1l\u00f3kat alapjoguk kiteljes\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Az oktat\u00e1si rendszernek a m\u00e9di\u00e1nak t\u00fckr\u00f6znie kell a kisebbs\u00e9gek l\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n <\/p>\n Belen Rodriguez de Alba<\/em>, ENSZ Emberi Jogi F\u0151biztos\u00e1nak Hivatala (UN OHCHR) \u0150shonos kisebbs\u00e9gekkel \u00e9s Kisebbs\u00e9gekkel foglalkoz\u00f3 r\u00e9szleg\u00e9nek munkat\u00e1rsa kiemelte, hogy nincs nemzetk\u00f6zi jogilag elfogadott defin\u00edci\u00f3ja a kisebbs\u00e9geknek. Objekt\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv krit\u00e9riumok alapj\u00e1n ker\u00fcl meghat\u00e1roz\u00e1sra. A kisebbs\u00e9gi jogok egy\u00e9ni jogok, amelyek kollekt\u00edvan is \u00e9rv\u00e9nyes\u00edthet\u0151k.<\/p>\n <\/p>\n Sixto Molina<\/em>, az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs (ET) Region\u00e1lis \u00e9s kisebbs\u00e9gi nyelvek chart\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 r\u00e9szleg\u00e9nek [angolul: European Charter for Regional or Minority Languages (ECRML)] titk\u00e1rs\u00e1gvezet\u0151je arra a k\u00e9rd\u00e9sre kereste a v\u00e1laszt, hogy a jelenleg megl\u00e9v\u0151 szab\u00e1lyz\u00e1s elegend\u0151 v\u00e9delmet biztos\u00edt-e a kisebbs\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra. Molina<\/em> ismertette az ET m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, illetve egyet\u00e9rtett az el\u0151tte sz\u00f3l\u00f3kkal a kisebbs\u00e9gi nyelvek terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak kapcs\u00e1n. A vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek kb. 20%-a, azaz 1,4 milli\u00e1rd ember besz\u00e9li valamely kisebbs\u00e9gi nyelvet, m\u00e1r csak az\u00e9rt sem kellene a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tet hangs\u00falyozni. Az ET-nek mindent meg kell tennie, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00faj lend\u00fcletet adjon a charta ratifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a charta elegend\u0151 jogot \u00e9s v\u00e9delmet tudna biztos\u00edtani a kisebbs\u00e9gi nyelvet haszn\u00e1l\u00f3knak.<\/p>\n <\/p>\n Kristina Cunningham<\/em>, az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g Oktat\u00e1s\u00fcgyi \u00e9s Kultur\u00e1lis F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g munkat\u00e1rsa hangs\u00falyozta, az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g a nyelvi diszkrimin\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9ben nincs hat\u00e1sk\u00f6re, nem tud fell\u00e9pni. A tisztvisel\u0151 szerint jelenleg, a Juncker-bizotts\u00e1g mand\u00e1tuma alatt sokkal nehezebb e t\u00e9ren p\u00e9ld\u00e1ul b\u00e1rmilyen jogalkot\u00e1ssal el\u0151\u00e1llni,mint a kor\u00e1bbi Bizotts\u00e1g ideje alatt. R\u00e1ad\u00e1sul, \u00faj kih\u00edv\u00e1sk\u00e9nt jelenhet meg, ha a bev\u00e1ndorl\u00f3k csoportjai \u00fagy d\u00f6ntenek, hogy anyanyelv\u00fck r\u00e9v\u00e9n szeretn\u00e9nek boldogulni az \u00faj orsz\u00e1gukban.<\/p>\n <\/p>\n A nyelvi diszkrimin\u00e1ci\u00f3val, a nyelvi jogok glob\u00e1lis fejleszt\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 panelban Rob Dunbar<\/em>, a Roinn na Ceiltis is E\u00f2las na h-Alba, Oilthigh Dh\u00f9n \u00c8ideann nev\u00e9ben hangs\u00falyozta, nyelvi szab\u00e1lyoz\u00e1s tekintet\u00e9ben ink\u00e1bb glob\u00e1lis, mint bels\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. Nyelvi jogok helyett ink\u00e1bb a nyelvhaszn\u00e1lati jog kifejez\u00e9st tartan\u00e1 elfogadhat\u00f3nak.<\/p>\n <\/p>\n A konferencia z\u00e1r\u00f3 szekci\u00f3j\u00e1ban Kontseilua[7]<\/strong><\/a> <\/em>baszk erny\u0151szervezetet k\u00e9pvisel\u0151 Paul Bilba-Sarria <\/em>a nyelvi jogok minim\u00e1lis biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak protokollj\u00e1r\u00f3l sz\u00e1molt be. Sixto Molina, <\/em>Belen Rodriguez de Alba \u00e9s Kristina Cunningham<\/em> a megl\u00e9v\u0151 jogszab\u00e1lyok jobb v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltek. Rob Dunbar <\/em>a nyelvek v\u00e9delm\u00e9nek diszkrimin\u00e1ci\u00f3 mentes bevett gyakorlatair\u00f3l sz\u00e1molt be. Davyth Hicks <\/em>egy, a region\u00e1lis, kisebbs\u00e9gi \u00e9s vesz\u00e9lyeztetett nyelvek v\u00e9delm\u00e9re kialak\u00edtand\u00f3 ir\u00e1nyelvr\u0151l besz\u00e9lt. Conch\u00far \u00d3 Giollag\u00e1in <\/em>egy a vesz\u00e9lyeztetett nyelvekkel foglalkoz\u00f3 biztos \u00f6tlet\u00e9t mutatta be.<\/p>\n <\/p>\n A konferencia z\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt Liadh N\u00ed Riada <\/em>kiemelte, fontos, hogy legyenek olyan tal\u00e1lkoz\u00f3k, ahol egy-egy kisebbs\u00e9gi nyelv \u00e9rintettjei nem csak maguk k\u00f6z\u00f6tt besz\u00e9lnek a probl\u00e9m\u00e1ikr\u00f3l. Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy minden \u00e9rintett hasonl\u00f3 jelleg\u0171 probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd, de azokra term\u00e9szetesen nincs egy egys\u00e9ges megold\u00e1s. N\u00ed Riada <\/em>emellett a jelnyelv fontoss\u00e1g\u00e1ra is felh\u00edvta a figyelmet.<\/p>\n [1]<\/a> http:\/\/www.cracking-the-language-barrier.eu\/organisations\/elen\/<\/a><\/p>\n [2]<\/a> http:\/\/www.linguapax.org\/english<\/a><\/p>\n [3]<\/a> Az EBESZ \u00e1ltal 1998-ban megfogalmazott aj\u00e1nl\u00e1sokat az al\u00e1bbi linken olvashatj\u00e1k el: http:\/\/www.osce.org\/hcnm\/67531?download=true<\/a><\/p>\n [4]<\/a> http:\/\/languagecommissioners.org\/members.php?id=5<\/a><\/p>\n [5]<\/a> http:\/\/www.kerekasztal.org\/<\/a><\/p>\n![\"DSC_0530\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/DSC_0530-300x169.jpg\")
![\"DSC_0532\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/DSC_0532-300x169.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"DSC_0540\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/DSC_0540-300x169.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"DSC_0526\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/DSC_0526-300x169.jpg\")
<\/a>egyet\u00e9rt, hogy el\u0151 kell seg\u00edteni a nyelvi diverzit\u00e1st, de el\u0151 kell seg\u00edteni az anyaelvek haszn\u00e1lat\u00e1t, de mindenekel\u0151tt a nyelvek elnyom\u00e1s\u00e1t kell megakad\u00e1lyozni. Sajn\u00e1latos, hogy csak a hivatalos nyelveket tartj\u00e1k tiszteletben. Sokszor nem haszn\u00e1lhatta a m\u00faltban a katal\u00e1n nyelvet, szerencs\u00e9re ez m\u00e1ra m\u00e1r megv\u00e1ltozott.<\/p>\n![\"DSC_0535\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/DSC_0535-300x169.jpg\")
ely semmik\u00e9pp sem nevezhet\u0151 kisebbs\u00e9gnek. EP-ben a munkanyelvet egyre ink\u00e1bb uralja az angol. A spanyol \u00e9s katal\u00e1n nyelv \u201ek\u00fczdelmeir\u0151l\u201d sz\u00e1molt be, szerinte a megold\u00e1s egy f\u00fcggetlen katal\u00e1n \u00e1llam lenne.<\/p>\n![\"david\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/david-200x300.jpg\")
mpontokat figyelembe v\u00e9ve.<\/p>\n
\n![\"plak\u00e1t\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/06\/plak\u00e1t-212x300.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/a> Kerekasztala[5]<\/a> jogv\u00e9d\u0151 szolg\u00e1lata r\u00e9sz\u00e9r\u0151l bemutatta a magyar nyelvhaszn\u00e1lathoz val\u00f3 jog szlov\u00e1kiai megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek eseteit. K\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt egy hatvanoldalas jelent\u00e9st k\u00e9sz\u00edtettek, a felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban azonban csak n\u00e9h\u00e1ny esetet szeml\u00e9ltetve mutatta be a helyzetet. Elmondta, hogy Szlov\u00e1ki\u00e1ban a magyarok a lakoss\u00e1g mintegy 10%-\u00e1t teszik ki. Fiala <\/em>felh\u00edvta a figyelmet a jelenleg is \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 nyelvt\u00f6rv\u00e9nyre, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben a kisebbs\u00e9gi nyelvet haszn\u00e1l\u00f3knak b\u00fcntet\u00e9st kell fizetni\u00fck. A kisebbs\u00e9gi kult\u00fara t\u00e1mogat\u00e1sa kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat, egyenl\u0151tlens\u00e9geket is kiemelte Fiala. <\/em>Hivatalosan k\u00e9tnyelv\u0171ek lehetnek a helys\u00e9gn\u00e9v t\u00e1bl\u00e1k (nagyobb m\u00e9ret\u0171 szlov\u00e1k, alatta magyar felirat), az \u00fatir\u00e1nyt jelz\u0151 t\u00e1bl\u00e1k viszont csak szlov\u00e1k feliratokat tartalmazhatnak. Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy szint\u00e9n \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s: jogilag van lehet\u0151s\u00e9g magyarul besz\u00e9lni, de gyakorlatban ez csak akkor val\u00f3sul meg, ha az ell\u00e1t\u00f3 szem\u00e9lyzet nyitott erre.<\/p>\n<\/a>S\u00e1ndor Krisztina<\/em>, az Erd\u00e9lyi Magyar Nemzeti Tan\u00e1cs nev\u00e9ben h\u00e1rom t\u00e9m\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt: nyelvi jogok helyzete Rom\u00e1ni\u00e1ban, nyelvhaszn\u00e1lat az k\u00f6zigazgat\u00e1sban \u00e9s p\u00e9ld\u00e1k. Rom\u00e1nia ratifik\u00e1lta az kisebbs\u00e9gi \u00e9s region\u00e1lis nyelvek chart\u00e1j\u00e1t 2008-ban, \u00e9s deklar\u00e1lta, hogy az orsz\u00e1g ter\u00fclt\u00e9n 20 kisebbs\u00e9gi nyelv van haszn\u00e1latban, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g (az \u00f6sszlakoss\u00e1g 6,5%-a besz\u00e9l magyarul). S\u00e1ndor Krisztina<\/em> egy 2014\/15-\u00f6s es kutat\u00e1s[6]<\/a> eredm\u00e9nyeire h\u00edvta fel a figyelmet, ahol legal\u00e1bb 20% -os ar\u00e1nyt \u00e9rt el a kisebbs\u00e9g ar\u00e1nya. A kutat\u00e1s kapcs\u00e1n kiemelte, hogy nem minden esetben el\u00e9rhet\u0151ek k\u00e9tnyelv\u0171en az oldalak, \u00e9s a k\u00e9tnyelv\u0171 oldalak eset\u00e9n is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a magyar nyelv\u0171 oldalak tartalm\u00e1t ritk\u00e1bban friss\u00edtik. A magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 \u00f6nkorm\u00e1nyzatokn\u00e1l a tartalom jobban megfelel az aktualit\u00e1soknak. Emellett felh\u00edvta a figyelmet egy, a kolozsv\u00e1ri gyermekk\u00f3rh\u00e1zban t\u00f6rt\u00e9nt esetre is, amikor egy magyarul besz\u00e9l\u0151 l\u00e1nyt nem akartak ell\u00e1tni.<\/p>\n