<\/p>\n
Az Eur\u00f3pai N\u00e9pp\u00e1rt (EPP) szervez\u00e9s\u00e9ben 2016. \u00e1prilis 20-\u00e1n Br\u00fcsszelben ker\u00fclt sor a \u201eNET@WORK\u201d elnevez\u00e9s\u0171 konferenci\u00e1ra, amely ![\"DSC_0467_2\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/04\/DSC_0467_2-300x179.jpg\")
t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos panelbesz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l \u00e1llt. Magyar vonatkoz\u00e1sban k\u00e9t panelbesz\u00e9lget\u00e9s b\u00edrt kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel. A h\u00e1romr\u00e9szes konferencia panelbesz\u00e9lget\u00e9seiben a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, a menek\u00fcltek helyzet\u00e9r\u0151l, a demogr\u00e1fiai, biztons\u00e1gi kih\u00edv\u00e1sokr\u00f3l is sz\u00f3 esett.<\/p>\n
\u201eA helyi kih\u00edv\u00e1sok, a kisebbs\u00e9gek integr\u00e1l\u00e1sa\u201d<\/em><\/strong> c\u00edm\u0171 panelbesz\u00e9lget\u00e9st szlov\u00e1kiai Anton Tunega Alap\u00edtv\u00e1ny szervezte, a moder\u00e1tor Miriam Lexmann<\/em>, a br\u00fcsszeli Nemzetk\u00f6zi Int\u00e9zet EU Irod\u00e1j\u00e1nak igazgat\u00f3ja volt.<\/p>\n <\/p>\n A panelt Mikula\u0161 Dzurinda<\/em>, a Martens K\u00f6zpont igazgat\u00f3ja nyitotta meg, aki kiemelte, hogy Szlov\u00e1ki\u00e1nak vannak multikultur\u00e1lis egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sre tapasztalatai, els\u0151sorban a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel, az itt felmer\u00fclt probl\u00e9m\u00e1kat, neh\u00e9zs\u00e9geket siker\u00fclt a v\u00e9grehajtott reformint\u00e9zked\u00e9seknek \u00e9s a decentraliz\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megoldan \u00a0<\/em><\/p>\n Jan Figel’, <\/em>Szlov\u00e1kia kor\u00e1bbi oktat\u00e1s\u00e9rt, kult\u00far\u00e1\u00e9rt \u00e9s ifj\u00fas\u00e1g\u00e9rt felel\u0151s eur\u00f3pai biztosa alapvet\u0151en az oktat\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lt. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az oktat\u00e1s szerepe kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, ez alapozza meg az egy\u00e9nek tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s munkaer\u0151 piaci alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, ami szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a t\u00e1rsadalmi befogad\u00e1ssal. Az oktat\u00e1shoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s, illetve az oktat\u00e1s min\u0151s\u00e9ge szint\u00e9n kulcsfontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9sek. Figel’ <\/em>szerint K\u00f6z\u00e9p-Kelet Eur\u00f3p\u00e1nak a roma integr\u00e1ci\u00f3 tekintet\u00e9ben vannak tapasztalatai, m\u00edg a nyugati orsz\u00e1goknak ink\u00e1bb a K\u00f6zel-Keletr\u0151l vagy \u00c9szak-Afrik\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3k integr\u00e1l\u00e1sa tekintet\u00e9ben. A roma k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a legnagyobb, \u00e1llamn\u00e9lk\u00fcli eur\u00f3pai kisebbs\u00e9g, akik sz\u00e1mos eur\u00f3pai orsz\u00e1gban \u00e9lnek, m\u00edg a bev\u00e1ndorl\u00f3k ink\u00e1bb konfliktusok el\u0151l, vagy a jobb meg\u00e9lhet\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rkeznek Eur\u00f3p\u00e1ba. A szeg\u00e9nys\u00e9 <\/p>\n Cecile Riallant<\/em>, az ENSZ Fejleszt\u00e9si Programj\u00e1nak (UNDP) program menedzsere szerint az identit\u00e1sok folyamatosan v\u00e1ltoznak, csak\u00fagy, mint a t\u00e1rsadalom is. Tapasztalatai szerint a bev\u00e1ndorl\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge v\u00e1rosokba \u00e9rkezik, ez\u00e9rt a v\u00e1rosokat kell felruh\u00e1zni a fogad\u00e1sukat el\u0151seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kkel. Erre bev\u00e1lt gyakorlatk\u00e9nt a palerm\u00f3i \u00e9s new yorki gyakorlatokat hozta fel, ahol ak\u00e1r \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is lehet munk\u00e1t v\u00e1llalni.<\/p>\n <\/p>\n Peter Girasek<\/em>, jezsuita szerzetes, a libanoni Frans van der Lugt jezsuita menek\u00fclteket seg\u00edt\u0151 program bejr\u00fati k\u00f6zpontj\u00e1nak munkat\u00e1rsa bemutatta a szervezet tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eA helyi kih\u00edv\u00e1sok, a kisebbs\u00e9gek integr\u00e1l\u00e1sa\u201d Az Eur\u00f3pai N\u00e9pp\u00e1rt (EPP) szervez\u00e9s\u00e9ben 2016. \u00e1prilis 20-\u00e1n Br\u00fcsszelben ker\u00fclt sor a \u201eNET@WORK\u201d elnevez\u00e9s\u0171 konferenci\u00e1ra, amely t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos panelbesz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l \u00e1llt. Magyar vonatkoz\u00e1sban k\u00e9t panelbesz\u00e9lget\u00e9s b\u00edrt kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel. A h\u00e1romr\u00e9szes konferencia panelbesz\u00e9lget\u00e9seiben a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l, a menek\u00fcltek helyzet\u00e9r\u0151l, a demogr\u00e1fiai, biztons\u00e1gi kih\u00edv\u00e1sokr\u00f3l is sz\u00f3 esett. \u201eA helyi kih\u00edv\u00e1sok, a kisebbs\u00e9gek integr\u00e1l\u00e1sa\u201d c\u00edm\u0171 panelbesz\u00e9lget\u00e9st szlov\u00e1kiai<\/p>\n![\"DSC_0466\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/04\/DSC_0466-300x169.jpg\")
i. Ahol kudarcot vallottak az a roma kisebbs\u00e9g helyzete. Dzurinda<\/em> Seehofer <\/em>bajor korm\u00e1nyf\u0151 megjegyz\u00e9s\u00e9re utalva a muszlim kisebbs\u00e9g kapcs\u00e1n megjegyezte, hogy vannak, akik nem egy\u00fctt akarnak \u00e9lni, hanem egym\u00e1s mellett, vannak, akik egyenesen ellens\u00e9gesek az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1val. Dzurinda <\/em>szerint, ha ez \u00edgy van, akkor olyan k\u00e9rd\u00e9sekre kell v\u00e1laszt tal\u00e1lni, hogy kell-e integr\u00e1lni ezeket az embereket, vagy, hogy k\u00e9nyszer\u00edthetj\u00fck-e a kisebbs\u00e9get integr\u00e1ci\u00f3ra. A kisebbs\u00e9gek integr\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n vajon l\u00e9tezik-e a t\u00e1rsadalomnak egyfajta abszorpci\u00f3s kapacit\u00e1sa? Lehet-e arra k\u00e9nyszer\u00edteni az Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e9rkez\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3kat, hogy azonosuljanak az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kekkel \u00e9s kult\u00far\u00e1val? A kisebbs\u00e9gek kapcs\u00e1n a kollekt\u00edv vagy az egy\u00e9ni szabads\u00e1gjogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se fogadhat\u00f3-e el jobban?<\/p>\n![\"DSC_0465_2\"](\"http:\/\/www.hunineu.eu\/hu\/wp-content\/uploads\/2016\/04\/DSC_0465_2-300x109.jpg\")
g \u00e9s a szoci\u00e1lis kirekeszt\u00e9s ugyanakkor mindk\u00e9t csoportot s\u00fajtja. Figel’ <\/em>szerint a kirekeszt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben alakul(hat)nak ki p\u00e1rhuzamos, nem j\u00f3 szemmel n\u00e9zett t\u00e1rsadalmak. A volt biztos szerint az Eur\u00f3pai Uni\u00f3nak az oktat\u00e1s, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00f3rendszerek, a foglalkoztat\u00e1s el\u0151seg\u00edt\u00e9se ter\u00e9n kellene el\u0151seg\u00edtenie a t\u00e1rsadalmi befogad\u00e1st. Figel’ <\/em>egy integr\u00e1ci\u00f3s jogi keret l\u00e9trehoz\u00e1st javasolta e tekintetben.<\/p>\n