2022. szeptember 7-\u00e9n tartott\u00e1k Francois Alfonsi eur\u00f3pai parlamenti k\u00e9pvisel\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Kisebbs\u00e9gi Intergroup, az EPP az SD, a Renew \u00e9s a Greens\/EFA t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a \u201cCselekedj\u00fcnk az eur\u00f3pai nyelvi soksz\u00edn\u0171s\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se ellen \u00e9s a kisebbs\u00e9gek nemzeti \u00e9s nyelvi jogainak el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt!\u201d (Let\u2019s act again the decline of the lingustic rights in EU) elnevez\u00e9s\u0171 konferenci\u00e1t.<\/p>\n
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbs\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nmegb\u00edzottja kiemelte a kisebbs\u00e9gi \u00e9s nyelvi jogok emberi jogok, melyeknek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. AZ EU tagorsz\u00e1gaiban a jogi \u00e9rtelmez\u00e9st sokf\u00e9lek\u00e9pp tapasztalta, ez\u00e9rt a tagorsz\u00e1gok oktat\u00e1si, nyelvi jogi lehet\u0151s\u00e9gei mer\u0151ben elt\u00e9rhetnek egym\u00e1st\u00f3l, p\u00e9ldak\u00e9nt hozta az anyanyelvi oktat\u00e1shoz val\u00f3 jogot \u00e9s az ecole immersion p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t. Hangs\u00falyozta, hogy sz\u00e1mos esetben az anyanyelvi oktat\u00e1shoz val\u00f3 jog f\u00e9lre\u00e9rthet\u0151s\u00e9ge t\u00f6bb b\u00edr\u00f3s\u00e1gi elj\u00e1r\u00e1s von mag\u00e1val amiatt, hogy a kisebbs\u00e9gi nyelvoktat\u00e1s, azaz az anyanyelvi oktat\u00e1s alapjog-e. Ezt az anyanyelven (kisebbs\u00e9gi nyelven) nem biztos\u00edtott oktat\u00e1st a k\u00fcl\u00f6nmegb\u00edzott szerint nyelvi diszkrimin\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt is lehet \u00e9rtelmezni. Besz\u00e9de m\u00e1sodik fel\u00e9ben felh\u00edvta a figyelmet, hogy az EU-nak kev\u00e9s jogi eszk\u00f6ze van a kisebbs\u00e9gi jogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re, melyek nem szerz\u0151d\u00e9sek, hanem csak aj\u00e1nl\u00e1sok, melyeket a b\u00edr\u00f3s\u00e1gon nem lehet felhaszn\u00e1lni. Ez\u00e9rt kijelentette, hogy a nyelvi jogok nem el\u0151re haladnak, hanem visszafejl\u0151d\u00e9s tapasztalhat\u00f3. Figyelmeztetett, hogy a kisebbs\u00e9gi jogok ignor\u00e1l\u00e1sa miatt maguk a kisebbs\u00e9ghez tartoz\u00f3k frusztr\u00e1ltt\u00e1, kil\u00e1t\u00e1stalann\u00e1 v\u00e1lnak, mely a jogi \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezethet. Az EU szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t \u00e9rintve megeml\u00edtette, hogy a kisebbs\u00e9gi nyelvi k\u00e9rd\u00e9s okkal maradt rejtve. Aggodalomra ad szerinte okot az is, hogy az MSPI bizotts\u00e1gi elutas\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re sok orsz\u00e1g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l biztos\u00edtotta \u00e9s tagorsz\u00e1gi hat\u00e1rozattal \u00e1lltak ki, ennek ellen\u00e9re EU-s szinten nem t\u00f6rt\u00e9nt semmilyen el\u0151rel\u00e9p\u00e9s. A k\u00fcl\u00f6nmegb\u00edzott kit\u00e9rt a kisebbs\u00e9geket \u00e9rt gy\u0171l\u00f6letbesz\u00e9dre, mely egyre nagyobb m\u00e9rteket \u00f6lt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a social media-ban. Z\u00e1r\u00f3mondataiban kiemelte, optimizmusra ad okot, hogy az uni\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny tagorsz\u00e1g\u00e1ban ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re is remek p\u00e9ld\u00e1k (D\u00e9l-Tirol, Szlov\u00e9nia, Magyarorsz\u00e1g) szolg\u00e1lnak a kisebbs\u00e9gi jogok biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s betart\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Angelika Mlinar a FUEN eln\u00f6k-helyettese a FUEN erny\u0151szervezet \u00e9s az MSPI m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veinek bemutat\u00e1sa mellett kit\u00e9rt arra, hogy t\u00f6bb mint 80 t\u00e1mogat\u00f3 levelet kaptak az EU tagorsz\u00e1gainak magas rang\u00fa politikusait\u00f3l, korm\u00e1nyait\u00f3l, ez\u00e9rt \u00fagy \u00e9rzi, az EB-nek \u00fajra kell gondolnia az \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. AZ MSPI nyom\u00e1n tavaly Future Manifesto n\u00e9ven hirdetett a szervezet kamp\u00e1nyt, melyben a kisebbs\u00e9gek j\u00f6v\u0151j\u00e9nek elk\u00e9pzel\u00e9seit mutatt\u00e1k be. A CofoEU konkl\u00fazi\u00f3j\u00e1ba beker\u00fclt a t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g t\u00e1mogt\u00e1s\u00e1nak, a kisebbs\u00e9gi \u00e9s region\u00e1lis nyelvek tov\u00e1bbi v\u00e9delem biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak feladata \u00e9s a nyelvi k\u00f6zpontok megalap\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n egy int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek a kialak\u00edt\u00e1sa, mely a nyelvi soksz\u00edn\u0171s\u00e9ggel foglalkoznak EU-s szinten.<\/p>\n
Vincent Climent Fernando az UNESCO t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9gi nyelvpolitik\u00e1inak eln\u00f6ke a region\u00e1lis \u00e9s kisebbs\u00e9gi nyelvek uni\u00f3s t\u00e1mogat\u00e1sa az Eur\u00f3pa 2020 strat\u00e9gia bemutat\u00f3j\u00e1n elmondta, hogy az \u00e9rt\u00e9kel\u0151 riport m\u00e9g nincs k\u00e9sz, az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re tervezik a publik\u00e1l\u00e1st. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3ban bemutatta a riport alapjait. Kiemelte, hogy a nyelvi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g az EU alappill\u00e9re, de ez nem egyenl\u0151 a region\u00e1lis vagy kisebbs\u00e9gi nyelvekkel vagy az EU hivatalos nyelveivel. A kisebbs\u00e9gi nyelveket \u00e9rintve az immersion rendszer-t bemutatva, annak hat\u00e1sait \u00e9rt\u00e9kelve elmondta, hogy a kisebbs\u00e9gi \u00e9s a t\u00f6bbs\u00e9gi nyelvhaszn\u00e1latra is j\u00f3 hat\u00e1ssal van, de sajnos politikai t\u00e1mad\u00e1sok c\u00e9lpontja is lehet. A vesz\u00e9lyben lev\u0151 nyelvekre nem ir\u00e1nyul el\u00e9gs\u00e9ges EU-figyelem, pedig az Alfonsi-jelent\u00e9st majdnem 10 \u00e9ve elfogadt\u00e1k m\u00e1r. Climent megvizsg\u00e1lta a k\u00e9rd\u00e9st az EU nyelvpolitikai oldal\u00e1r\u00f3l is, majd kiemelte, hogy a EU-nak nincs t\u00f6rv\u00e9nyalkot\u00f3 kompetenci\u00e1ja, de lehet\u0151s\u00e9ge van t\u00e1mogatni m\u00e1r elind\u00edtott tev\u00e9kenys\u00e9geket. Az EB \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1ra h\u00edvja fel a figyelmet, miszerint \u00fajra kell gondolni az oktat\u00e1si rendszert, hisz olyan kih\u00edv\u00e1sokkal n\u00e9z szembe, mint a t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g, migr\u00e1ci\u00f3, globaliz\u00e1ci\u00f3 illetve gazdas\u00e1gi \u00e9s technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sok.<\/p>\n
Elise Cornu, az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs Nemzeti Kisebbs\u00e9gek \u00e9s Kisebbs\u00e9gi Nyelvek Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je eml\u00e9keztetett mindenkit az elm\u00falt \u00e9vek k\u00e9t legnagyobb szerz\u0151d\u00e9s\u00e9re, de k\u00f6zben elismerte, hogy a mechanizmusoknak sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van a nyomon k\u00f6vet\u00e9sre, sz\u00fcks\u00e9ges a keretegyezm\u00e9nyek meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s azok hat\u00e1sa. Kit\u00e9rt a koronav\u00edrus okozta kih\u00edv\u00e1sokra, az online oktat\u00e1s hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9nek es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1ira, \u00e9s ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a kisebbs\u00e9gi nyelvek oktat\u00e1spolitikai neglig\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra. Felh\u00edvta a figyelmet az oktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s az oktat\u00e1si nyelvek k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ra is, f\u0151leg azokban az orsz\u00e1gokban, ahol a keretrendszert nem ismerik el. Egyet\u00e9rt abban, hogy a nyelvi charta \u00e9s a keretegyezm\u00e9ny gyenge, ez\u00e9rt a civil t\u00e1rsadalom fell\u00e9p\u00e9s\u00e9re \u00e9s annak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edt.
\nA. Aldekoa de la Torre \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, az EITB 2030 Estrategy programot mutatta be. Az EITB a baszk k\u00f6zszolg\u00e1lati m\u00e9dia hossz\u00fat\u00e1v\u00fa audiovizu\u00e1lis koncepci\u00f3j\u00e1t mutatta be. A 24 \u00e9v alatti fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra a youtube a legt\u00f6bbet haszn\u00e1lt m\u00e9dium.a m\u00e9diafogyaszt\u00e1si r\u00e1ta 2,5 platform\/felhaszn\u00e1l\u00f3. Ez nagy kih\u00edv\u00e1st jelent a helyi m\u00e9diumok sz\u00e1m\u00e1ra, uni\u00f3s szinten kih\u00edv\u00e1snak tekintik a helyi, region\u00e1lis, lok\u00e1lis m\u00e9diumok megtart\u00e1s\u00e1t. Spanyolorsz\u00e1gban baszk \u00e9s katal\u00e1n \u00e9rdekk\u00e9pviseleti csoportok \u00faj audiovizu\u00e1lis t\u00f6rv\u00e9nyen dolgoznak, hogy ezt t\u00e1mogass\u00e1k, illetve orsz\u00e1gos szinten szeretn\u00e9nek bevezeti a k\u00f6zm\u00e9dia fel\u00fcletein minimum kisebbs\u00e9gi tartalmat, mely a tartalomk\u00e9sz\u00edt\u00e9si szok\u00e1sokat is meg fogja v\u00e1ltoztatni mind a tartalom m\u0171faj\u00e1t, form\u00e1tum\u00e1t \u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t illet\u0151en.<\/p>\n
Peio Jorajuria, Seaska iskolaeln\u00f6k az immersion oktat\u00e1si modellt mutatta be saj\u00e1t iskol\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl. Az Eskolim a franciaorsz\u00e1gi region\u00e1lis vagy kisebbs\u00e9gi nyelveken tan\u00edt\u00f3 egyes\u00fcleti iskol\u00e1k sz\u00f6vets\u00e9geit t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 egyes\u00fclet, mely hat sz\u00f6vets\u00e9get foglal mag\u00e1ban: baszk, breton, okszit\u00e1n, n\u00e9met \u00e9s elz\u00e1szi, katal\u00e1n \u00e9s korzikai. A jelenlegi oktat\u00e1spolitikai ir\u00e1ny megnehez\u00edti a k\u00e9tnyelv\u0171 iskol\u00e1k helyzet\u00e9t, a Molac-t\u00f6rv\u00e9ny \u00f3ta egyre t\u00f6bb kih\u00edv\u00e1ssal kell szemben\u00e9zni\u00fck, melyek a fenntart\u00e1st vagy az oktat\u00e1si \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1got c\u00e9lozz\u00e1k.<\/p>\n
Vincze L\u00f3r\u00e1nt z\u00e1r\u00f3besz\u00e9d\u00e9ben elmondta, ism\u00e9telten \u00e9s hat\u00e1rozottan k\u00e9rik az Eur\u00f3pai Uni\u00f3t\u00f3l, hogy alkosson k\u00f6z\u00f6s jogi keretet a nemzeti \u00e9s nyelvi kisebbs\u00e9gek v\u00e9delm\u00e9ben, m\u0171k\u00f6dj\u00f6n egy\u00fctt a kisebbs\u00e9gv\u00e9delem ter\u00e9n az ENSZ-szel \u00e9s az Eur\u00f3pa Tan\u00e1ccsal, biztos\u00edtsa az eur\u00f3pai nyelvek teljes v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s elismer\u00e9s\u00e9t, tegye a jog\u00e1llamis\u00e1gi mechanizmus r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 a kisebbs\u00e9gek helyzet\u00e9nek monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, l\u00e9pjen fel hat\u00e1rozottan a nemzeti \u00e9s nyelvi kisebbs\u00e9gek diszkrimin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val szemben, biztos\u00edtsa az anyanyelv\u0171 audio-vizu\u00e1lis tartalmak el\u00e9r\u00e9s\u00e9t a nyelvi kisebbs\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra. Kiemelte, csak egy uni\u00f3s szint\u0171 strat\u00e9gia lesz k\u00e9pes a nemzeti \u00e9s nyelvi kisebbs\u00e9gek k\u00f6vetkezetes t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s jogaik biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
2022. szeptember 7-\u00e9n tartott\u00e1k Francois Alfonsi eur\u00f3pai parlamenti k\u00e9pvisel\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Kisebbs\u00e9gi Intergroup, az EPP az SD, a Renew \u00e9s a Greens\/EFA t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a \u201cCselekedj\u00fcnk az eur\u00f3pai nyelvi soksz\u00edn\u0171s\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se ellen \u00e9s a kisebbs\u00e9gek nemzeti \u00e9s nyelvi jogainak el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt!\u201d (Let\u2019s act again the decline of the lingustic rights in EU) elnevez\u00e9s\u0171 konferenci\u00e1t. Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbs\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nmegb\u00edzottja kiemelte<\/p>\n